A Talentumok

Mt 25,14-30
14 Ugyanis, amint egy ember elutazván hívta a saját rabszolgáit és átadta nekik vagyonát. 15 Az egyiknek öt talentumot adott, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet, mindegyiknek ereje szerint; és elment külföldre. Ekkor rögtön 16 elment az, aki öt talentumot kapott, befektette azokat, és szerzett másik ötöt. 17 Éppígy az is, aki kettőt kapott, szerzett másik kettőt. 18 Az viszont, aki egyet kapott, elment, a földbe ásva elrejtette ura pénzét.
19 Sok idő múltán megjött ezeknek a rabszolgáknak az ura és számadást tartott velük. 20 Előállt ekkor az, aki öt talentumot kapott, hozott másik öt talentumot, és így szólt: ’Uram, öt talentumot adtál nekem, nézd, másik öt talentumot nyertem rajta.’ 21 Az ura azt mondta neki: ’Jól van, derék és hű rabszolga! A kicsiben hű voltál, sokat bízok rád: menj be urad örömébe.’ 22 Ezután jött az is, aki a két talentumot kapta és így szólt: ’Uram, két talentumot adtál nekem, nézd, másik két talentumot nyertem rajta.’ 23 Az ura azt mondta neki: ’Jól van, derék és hű szolga, a kicsiben hű voltál, sokat bízok rád: menj be urad örömébe.’ 24 Végül odajött az is, aki egy talentumot kapott, és azt mondta: ’Uram, ismerlek téged, hogy kemény ember vagy, aratsz, ahol nem vetettél, és gyűjtesz onnan is, ahová nem szórtál. 25 Mivel féltem tőled, elmentem és elrejtettem a talentumodat a földbe. Lásd, ami a tied!’ 26 Az ura azt válaszolta neki: ’Te gonosz és lusta rabszolga! Tudtad, hogy aratok, ahol nem vetettem és gyűjtök onnan, ahová nem szórtam. 27 Éppen ezért el kellett volna helyezned a ezüstömet a pénzváltóknál, hogy amikor megjövök, kamatostul kapjam vissza a magamét. 28 Vegyétek hát el tőle a talentumot és adjátok annak, akinek tíz talentuma van! 29 Mert mindannak, akinek van, még adnak és bővelkedni fog. Attól pedig, akinek nincs, még azt is elveszik, amije van. 30 A haszontalan rabszolgát pedig vessétek ki a külső sötétségre! Lesz majd ott sírás és fogcsikorgatás!’

14 Ὥσπερ γὰρ ἄνθρωπος ἀποδημῶν ἐκάλεσεν τοὺς ἰδίους δούλους καὶ παρέδωκεν αὐτοῖς τὰ ὑπάρχοντα αὐτοῦ, 15 καὶ ᾧ μὲν ἔδωκεν πέντε τάλαντα, ᾧ δὲ δύο, ᾧ δὲ ἕν, ἑκάστῳ κατὰ τὴν ἰδίαν δύναμιν, καὶ ἀπεδήμησεν. εὐθέως 16 πορευθεὶς ὁ τὰ πέντε τάλαντα λαβὼν ἠργάσατο ἐν αὐτοῖς καὶ ἐκέρδησεν ἄλλα πέντε· 17 ὡσαύτως ὁ τὰ δύο ἐκέρδησεν ἄλλα δύο. 18 ὁ δὲ τὸ ἓν λαβὼν ἀπελθὼν ὤρυξεν γῆν καὶ ἔκρυψεν τὸ ἀργύριον τοῦ κυρίου αὐτοῦ. 19 Μετὰ δὲ πολὺν χρόνον ἔρχεται ὁ κύριος τῶν δούλων ἐκείνων καὶ συναίρει λόγον μετ’ αὐτῶν. 20 καὶ προσελθὼν ὁ τὰ πέντε τάλαντα λαβὼν προσήνεγκεν ἄλλα πέντε τάλαντα λέγων· κύριε, πέντε τάλαντά μοι παρέδωκας· ἴδε ἄλλα πέντε τάλαντα ἐκέρδησα. 21 ἔφη αὐτῷ ὁ κύριος αὐτοῦ· εὖ, δοῦλε ἀγαθὲ καὶ πιστέ, ἐπὶ ὀλίγα ἦς πιστός, ἐπὶ πολλῶν σε καταστήσω· εἴσελθε εἰς τὴν χαρὰν τοῦ κυρίου σου. 22 Προσελθὼν [δὲ] καὶ ὁ τὰ δύο τάλαντα εἶπεν· κύριε, δύο τάλαντά μοι παρέδωκας· ἴδε ἄλλα δύο τάλαντα ἐκέρδησα. 23 ἔφη αὐτῷ ὁ κύριος αὐτοῦ· εὖ, δοῦλε ἀγαθὲ καὶ πιστέ, ἐπὶ ὀλίγα ἦς πιστός, ἐπὶ πολλῶν σε καταστήσω· εἴσελθε εἰς τὴν χαρὰν τοῦ κυρίου σου. 24 Προσελθὼν δὲ καὶ ὁ τὸ ἓν τάλαντον εἰληφὼς εἶπεν· κύριε, ἔγνων σε ὅτι σκληρὸς εἶ ἄνθρωπος, θερίζων ὅπου οὐκ ἔσπειρας καὶ συνάγων ὅθεν οὐ διεσκόρπισας, 25 καὶ φοβηθεὶς ἀπελθὼν ἔκρυψα τὸ τάλαντόν σου ἐν τῇ γῇ· ἴδε ἔχεις τὸ σόν. 26 Ἀποκριθεὶς δὲ ὁ κύριος αὐτοῦ εἶπεν αὐτῷ· πονηρὲ δοῦλε καὶ ὀκνηρέ, ᾔδεις ὅτι θερίζω ὅπου οὐκ ἔσπειρα καὶ συνάγω ὅθεν οὐ διεσκόρπισα; 27 ἔδει σε οὖν βαλεῖν τὰ ἀργύριά μου τοῖς τραπεζίταις, καὶ ἐλθὼν ἐγὼ ἐκομισάμην ἂν τὸ ἐμὸν σὺν τόκῳ. 28 ἄρατε οὖν ἀπ’ αὐτοῦ τὸ τάλαντον καὶ δότε τῷ ἔχοντι τὰ δέκα τάλαντα· 29 Τῷ γὰρ ἔχοντι παντὶ δοθήσεται καὶ περισσευθήσεται, τοῦ δὲ μὴ ἔχοντος καὶ ὃ ἔχει ἀρθήσεται ἀπ’ αὐτοῦ. 30 καὶ τὸν ἀχρεῖον δοῦλον ἐκβάλετε εἰς τὸ σκότος τὸ ἐξώτερον· ἐκεῖ ἔσται ὁ κλαυθμὸς καὶ ὁ βρυγμὸς τῶν ὀδόντων.

 

Ezt a részt az emberi képességekre szokták érteni leggyakrabban. Talentum = képesség. A történet szerint van három szolga (valójában rabszolga), akikre rábíz a gazdájuk 10, 5 és 1 aranyat, talentumot. Az első kettő kamatoztatja, azaz megszaporítja a rábízottat az 1 aranyat bíró viszont éppen csak megőrzi. Az első kettőt megjutalmazza, a harmadikat megbünteti. Ez első nekifutásra is az Élet egyik törvénye, hogy gyarapszik. Ami nem gyarapodik, az haldoklik. Ez világos. De „csak” ennyi?
Hogy is kezdődik? „Ugyanis, amint,…” Mire utal ez vissza? Nyilván az előző példabeszédre. Előtte viszont a tíz szűz példázata van. 5 okos és 5 oktalan. Ez a példázat viszont a Mennyek Országának „leírására” szolgál. „Akkor hasonló lesz az Egek Országa a tíz szűzhöz,…” A Mennyek Országa a példa szerint Éberség. Ébernek kell lenni, mert akár a holnapi napon is eljöhet az életünkbe. S ha készületlen szellemmel vagyunk kívül rekedünk. Ez folytatódik aztán a talentumok gyarapításáról szóló példázattal. Így viszont nyilván a Mennyek Országának további jellemzéseként is kell, hogy értékeljük ezt. Tehát: aki a kicsiben hű, a nagyban is hű lesz, viszont aki a kicsiben hűtlen, arra a nagy dolgokat sem bízhatjuk. A talentum, tehát, nem egyszerűen képesség, hanem a Mennyek Országához (Isten Országához) vezető életút adománya, amit a mindennapi életvitelben kell gyarapítani.
Ne féljünk, mint a harmadik szolga, hogy elvész az adomány. Az Isten Országába segítő adományt épp azért kapjuk, hogy bizalmunk legyen, hiszen maga az adomány ténye is az Úr belénk vetett bizalmát fejezi ki. Ha pedig ő, aki minden képességünkkel tisztában van, ránk bíz valamit, miből gondoljuk mi, hogy azt ne tudnánk hűen gyarapítani?
Share Button

About Theologosz

Vélemény, hozzászólás?