Czuczor-Fogarasi Szellem szócikk

SZELLEM, (szellem v, szél-el-em) fn. tt. szellem-et, harm. szr. —e. Korunkban alkotott, s hirtelen elterjedt új szó a hellén πνεῠμα, latin spiritus, német Geist kifejezésére, különböztetésül a lélek-től, melynek szabatosan a hellén φυχή, latin anima, s német Seele felelnek meg. Legújabb időkig a köz és irodalmi nyelven mind a spiritus, mind az anima kifejezéséről a fogalmak nem kis öszvezavarásával, a ,lélek1 szó divatozott, noha már a tatrosi bibliai másolók a nép nyelvén sem ismeretlen szellet (spiritus) szóval éltek. 1) Egyszerű, testetlen lény, melynek gondolkozó és akaró tehetsége van. Ellentétei: anyag, test. E fogalom alá tartoznak az angyalok, mint jó szellemek, az ördögök, mint gonosz szellemek, a boldogultak szellemei a mennyben, s mind azon lények, melyek akár a keresztények, akár más vallásunk hittana szerént mint láthatatlan felsőbb valók az emberek sorsára befolynak, vagy befolyni tartatnak, továbbá a költők, vagy babonahitűek által képzelt tüzi, vízi, erdei, légi, földalatti stb. szellemek. 2) Az emberi léleknek felsőbbneniü tehetsége, vagyis gondolkozó és szabad akarati ereje. Nagy, kicsi szellem. Erős, bátor, gyönge, gyáva szellem. Világos, tiszta, magas röpíti, fellengő szellem. leleményes, búvárkodó, beható, mélységes szellem. Szép szellem, melynek erői és tehetségei tökéletes egyezményben vannak és működnek. 3) Az ész müveinek belső lényege, alapja, iránya. Törvények szelleme. Valamely tannak, igazságnak, beszédnek szellemét felfogni. Ő egészen más szellemben nyilatkozik. Behatni a nyelv szellemibe. 4) Bizonyos elvek, mennyiben valamely osztályhoz tartozó személyek gondolkozási és cselekvési módjára befolynak, s annak némi szint, bélyeget kölcsönöznek, Kor szelleme, mely bizonyos korban élő emberek gondolkozásának és tetteinek irányt ad. Testületi szellem, mely az illető testület tagjait áthatja, lelkesíti, vezérli. Keresztény, egyházi, polgári, katonai, nemesi, úri, lovagias szellem. Nemzeti, hazafiúi szellem. E városban jó szellem uralkodik. 5) Átv. a kedélynek sajátságos hajlama, indulata. Béke szelleme. Barátság, szeretet szelleme. Ellenmondási szellem. Gyűlölködés szelleme. 6) Ellentétetik a testi, érzéki, múlandó, külső dolgoknak. A bötű öl, a szellem pedig éltet. Nem a test, hanem szellem szerént kell élni. Ami szellemtől származik, az szellem. Az Istenről nem mondjuk hogy szellem, hanem lélek. Az Isten lélek, s akik öt imádják, lélekben és igazságban kell öt imádniok. Az emberi testnek is ellentéte: lélek, nem: szellem. A test elrothad és porrá lessen, a lélek pedig visszatér Istenhez, aki adta volt azt.

E szó nyelvünkben csupán láthatatlan egyszerű lényekre, vagy némely elvont fogalmú tárgyakra vonatkozik, nem úgy, mint a latin spiritus, és német Geist, melyek átv, ért. némely finomabb alkatú látható testeket, vagy anyagi erőket is jelentenek. V. ö. SZESZ, LÉL, LÉLEK, SZELLET.

Valamint a hellen πνεῠμα törzse πνέω (fuvok), a latin spiritus-é spiro (lehelek), a szláv duch-é dujem (fuvok); hasonlóan a magyar szellem is a természeti széltől, mint fuvásban jelenkező s ámbár láthatatlan, de működéseiben igen is érezhető tárgytól kölcsönöztetett. Az l kettőztetése nagyobb nyomatosság végett jött használatba, s az egész sajátlag am. szel-el-em (szelelő valami).

Share Button