Európa iszlamizálódik – Henri Boulad előadása 17.03.23.

Az eredeti cikk itt a Gondolán található.

Európa iszlamizálódik

Henri Boulad atya előadása

Az Üldözött Keresztények Megsegítéséért Felelős Helyettes Államtitkárság szervezésében március 23-án Henri Boulad egyiptomi – néhány napja magyar állampolgárságot kapott – jezsuita szerzetes tartott előadást a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.

Boulad atya személyes hangú, szenvedélyektől sem mentes vallomásában emlékeztetett családja eredetére: ősei Damaszkuszból származnak, egy utca ma is a Boulad nevet viseli a szír fővárosban. Itt éltek ősei 1880-ig, amikor a muzulmánok iszonyatos vérengzést rendeztek a keresztények körében. Mintegy húszezer keresztényt mészároltak le. „Nagyapám, sok más kereszténnyel együtt Alexandriába menekült. Egyiptom akkoriban nyitott, toleráns országnak számított, kifejezetten befogadó politikát folytatott az albán származású Mohamed Ali és utódainak uralma alatt. Mohamed Ali 1805-ben kiáltotta ki magát Egyiptom kormányzójának, később megreformálta az országot. Ali uralkodása alatt Egyiptom kilábalt a sötétségből, beköszöntött – európai fogalommal – a felvilágosodás korszaka. Ha a történelem menetét nézzük, a fejlődést az európai úttal kellett azonosítani.”

Egyiptomot muzulmán világ vette körül, miközben Ali és utódai uralkodása idején hihetetlen, európai értelemben vett korszerűsödés következett be – folytatta Boulad atya. Ali uralma alatt, többek között Franciaország támogatásával, az oktatásban, a mezőgazdaságban, az élet minden terén hatalmas fejlődést értek el. Az uralkodó száz számra küldte a diákokat és értelmiségieket Európába tanulmányútra. 150 évig tartott ez a nyílt, virágzó, modern élet, amikor is Gamal Abden-Nasszer került hatalomra 1954-ben, aki az 1928-ban alapított Muzulmán Testvériség mozgalmához tartozott. Ez az iszlamista szervezet nem csupán Egyiptomot akarta iszlámmá tenni, hanem az egész világot. Számos nyugati ember azonban ma sincs tisztában azzal, kik a Muzulmán Testvérek, és melyek a valóságos céljaik. Szinte absztrakt fogalomként kezelik, miközben a Muzulmán Testvérek napjainkban szuperhatalmat testesítenek meg a világban.

Boulad atya hangsúlyozta: a szervezet több mint 80 országban van jelen, céljuk a következőképpen fogalmazható meg: kötelezővé kívánják tenni a muzulmán törvénykezést, a sariát az egész földön. Ennek két útja ismerhető fel: vagy fokozatosan akarják véghez vinni, ravaszsággal, ügyeskedéssel, olyan módon, hogy kiterjesztik befolyásukat egyes hatalmi központokra, így például a médiára; vagy erőszakkal kívánják elérni céljukat, ha az előző módszer nem működik. A kezdetektől ez a kettős szemléletmód jellemzi az arabokat.

„Az európaiak a most elmondottakat ma sem akarják megérteni. Az egyház nagy része sem ismerte fel az iszlamizmus igazi céljait. Akik beszédeiben figyelmeztetnek napjaink veszélyére, Európa iszlamizálására, azokat iszlámgyűlölőknek állítják be. A politikailag korrektnek nevezett szóhasználatban ez azt jelenti, hogy az ilyen ember – ide sorolnak engem is – embergyűlölő, iszlámgyűlölő, rasszista, ami ellenkezik az emberi jogokkal. Ezzel befogják a szánkat. Nem erről van szó, mi pedig semmit sem tehetünk, csak hallgathatunk.”

Két módszer áll rendelkezésünkre a védekezésben – folytatta Boulad atya. „Vagy erőszakkal, fegyveres módon, de ez számomra elfogadhatatlan. A civilizált ember általában érvekkel, vitákkal védekezik. Amikor azonban nincs joga védekezni, mert csak az erő számít, nem a párbeszéd, a meggyőzés, egyszerűen nincs lehetősége szólni, mert azonnal politikailag inkorrekt beszéddel bélyegzik meg.”

A jezsuita szerzetes ezek után Európa mostani állapotára irányította a figyelmet, ahol eluralkodott az iszlamizmus részéről az erőszak. Az európaiaktól gyakorlatilag minden olyan jogot megvontak, amelyekkel ugyanakkor felruházták az iszlám világot. Ha ez így megy tovább, 30 év múlva Európa muzulmánná válik. Ez tisztán matematika alapon kiszámítható.

Három folyamatnak lehetünk tanúi napjainkban. A migrációnak, amely már hosszabb idő óta tart, és napjainkra tömegessé vált. Másodikként a demográfiai változásoknak. Magyarországon a születési mutató 1,2 – Európa-szerte sem jobb –, ami azt jelenti, hogy egy házaspár saját utánpótlását sem biztosítja. (Számunkra ismert, hogy évente egy vidéki kisváros lakosságával csökken az ország népessége.) Ehhez képest – folytatta Boulad atya – a muzulmánoknál négy-hat gyerek születik egy családban. Nem kell különösebb számítás ahhoz, hogy ráébredjünk, belátható időn belül megváltoznak a többségi arányok Európában. S ez a fordulat a demokrácia nevében megy végbe. De amikor a muzulmánok kerülnek többségbe, az európaiak számára aligha marad életlehetőség.

„Brüsszelben, az Európai Unió fővárosában napjainkban minden második megszülető gyereket Mohamednek hívnak. Ez a jövő vár ránk. Franciaországban korábban 2 millió, majd 4, 6, 8 millió, mára közel 10 millió a muzulmánok száma. Amikor vízumot kértem Franciaországba a kairói konzulátuson, kizárólag lefátyolozott hölgyek dolgoztak ott. Ismerek olyan keresztényeket, akiknek a vízumkérelmét elutasította Franciaország, miközben a muzulmánok számára nyitott az ajtó.

Nem vagyok a muzulmánok ellensége, én az iszlamizmus ellen vagyok. A muzulmánok az iszlamizmus első áldozatai. Annyiban vagyok iszlamofób, tehát az iszlámmal szemben félelmet érző, hogy elutasítok minden olyan elnyomó rendszert, amely veszélyezteti az ember létét és véget vet a szabadságnak.”

Hamed Abdel-Sabat egyiptomi értelmiségit említette, aki 20 éve Németországban tanít. Ez a kiváló ember határozottan fellép – bizonyítékokkal alátámasztva – az erőszakos iszlamizmus ellen. Az olyan társadalmak ellen, ahol ellenőrzik a véleménynyilvánítást, ahol a hivatalostól eltérő véleményért börtönbüntetés jár.

Napjaink európai történelmének harmadik elemként említette az európaiak iszlám vallásra való áttérését. Mivel függ ez össze? – tette fel a kérdést a szerzetes. „Európában lelki, hitbéli űr keletkezett, amelyet lassan az iszlám tölt ki. A fiatalok egy része sokszor ebben talál választ a maga bizonytalanságára. Akik nem tudják, miben higgyenek, hogyan cselekedjenek, de mindenképpen választ várnak a bennük felvetődő kérdésekre. Az iszlám ugyanakkor a kritikus gondolkodás végét jelenti.”

Orbán Viktort sokan ultrakonzervatívnak bélyegzik, mert ellenáll az Európát veszélyeztető fenyegetéseknek. „A miniszterelnök próféta, aki ajtót nyit a lehetséges európai magatartás felé.” Majd a szerzetes a közeljövőbeli francia választásokra utalt, ahol ugyanolyan váratlan eredmény születhet, mint az Egyesült Államokban Donald Trump megválasztásával.

Az európai ember most kezdi kinyitni a szemét – hangsúlyozta Boulad atya. – Mostanában kezdi felismerni a valós helyzetet. „Döntő pillanatban vagyunk. Európa fordulóponthoz érkezett” – ismételte meg nyomatékkal a jezsuita szerzetes. Majd a magyar magatartásra utalt: be kell-e hódolnunk a brüsszeli diktátumoknak, vagy szabadon elmondhatjuk és érvényesíthetjük életeszményünket, identitásunkat, amely múltunk értékeire, judeo-keresztény gyökereinkre támaszkodik?

Ezt követően Boulad atya a különböző népek és vallások együttélésének közös alapjait elemezte. A szabadság, az egyenlőség és a testvériség alapján akkor is meg tudjuk érteni egymást, ha mások a hagyományaink, más a vallásunk. „A konstruktív egymás mellett élés alapja a humanitás, az emberség lehet. Alapvető emberi joga mindenkinek, hogy muzulmán, keresztény, vagy éppen buddhista. A vallásosságot magánszférának kell tekinteni. Mindenki abban hihet, amiben akar. Mohamed Ali liberális kormánya idején hangzott el a következő: a vallás Istenre tartozik, de a haza mindannyiunk, az állampolgárok ügye.” Az egyetemes emberi jogokról van szó, amelynek nemzetközi chartáját azonban 57 ország elutasította. A muzulmán világban a minden ember egyenlő elv így hangzik: mindannyian emberek vagyunk, de a férfi egyenlőbb, mint a nő.

Az iszlám a 7. évszázadtól kezdve egyre nagyobb területeket hódított meg. Az ott élő nem muzulmánoknak háromféle választásuk maradt: vagy muzulmánná váltak, vagy súlyos adót fizettek a megszállóknak, s így szipolyozták ki őket. Harmadik választási lehetőségként áttérhettek az iszlám vallásra, ellenkező esetben számolniuk kellett a lefejezésükkel.

„A Muzulmán Testvérek ehhez az ősi eljáráshoz térnek vissza, keményvonalasoknak mutatkoznak, s ezt kívánják ráerőltetni másokra. Első áldozataik a keleti keresztények, az első keresztények utódai. Régen, a muzulmán hódítás előtt a Közel-Keleten szinte kizárólag keresztények éltek. Észak-Afrikában 680 katolikus püspökség létezett – ma egyetlen sincs közülük. Egyiptomban 10 millió kopt 95 milliós muzulmán közegben küzd a fennmaradásáért. Boulad atya megköszönte Magyarország nekik nyújtott támogatását. „Bátorítanak, segítenek minket, nemcsak keresztényeket, hanem mindazokat, akik hiszünk az ember méltóságában és a szabadságában.”

A Közel-Kelet vallási megoszlásával kapcsolatban számadatokat említett: Szíriában, Irakban, Libanonban száz éve a lakosság 20 százaléka még keresztény volt, ma ez az arány 2 százalék. Törökországban – Erdogán Törökországában, amely úgymond demokrata állam, vetette közbe – a 20. század elején még az ország egyharmada volt keresztény, ma a lakosság 0.3 százaléka.

„Egyesek azt mondják rólam, félek az iszlámtól. Igen, annyiban félek az iszlámtól, amennyiben olyan elnyomó rendszerként jelenik meg, mint a történelemben Mussolini, Hitler vagy Sztálin. Minden olyan rendszertől félek, amely diktatúrát erőszakol az emberekre. Az emberi jogok nevében elutasítom ezt.”

Majd bírálta a Nyugatot, amely napjainkra mélyre süllyedt. Vajon a nyugati államokban valóban demokrácia uralkodik-e, vagy csak papíron szerepel? „Három napja hallottam: a svéd rendőrség vezetője a népet kérte önmaga megvédésére, ami azt jelenti, hogy az állam nem képes rá. Ezzel a folyamattal szembesülünk nap mint nap. Olyan ez, mint a termeszek munkája. Lassan fejtik ki romboló hatásukat, majd egyszerre mindent elpusztítanak maguk körül. A termeszek működéséhez hasonlít a Muzulmán Testvérek tevékenysége. Mindezt mosollyal teszik, közben megkínálnak kávéval, teával, szép beszédeket tartanak.”

A szerzetes megemlítette, a közeljövőben Libanonban szólal fel az ottani nemzeti ünnepen. Kritikusan meg kell állapítania – bár nem szeretne ünneprontó lenni –, hogy a keresztények és az iszlám közötti dialógus 50 éve egyetlen lépést sem haladt előre. „S miért nem? Mert hazugságra épül. Azt mondjuk a másiknak, amit hallani akar, s nem azt, hogy ő valójában kicsoda és melyek a céljai. Én őszinte kívánok lenni, meg kell kérdeznem: képesek vagyunk-e arra, hogy a valódi problémákról szóljunk, vagy továbbra is folytatjuk a hazugságot, jó képet vágva hozzá? Ha megragadunk ebben, végünk van. Én az igazság híve vagyok. A 85. zsoltárban a szeretet és az igazság ölelkezik egymással. Nem elég a szeretet, az igazságra is szükség van. Ha nem mondjuk ki az igazságot, akár egy nemzeten belül, akár a családi viszonyok között, meginognak a kapcsolat alapjai. Őszintének kell lennünk.”

Próbáljunk véget vetni a megbicsaklott párbeszéd idejének – hívott fel a szerzetes. „Sokszor az egyházi emberek sem akarják ezt megérteni, akik pedig a párbeszéd szakértői. Európában soha nem hívnak meg bizonyos rendezvényekre, hogy szólaljak fel, mert olyan dolgokat mondanék el, amelyeket nem akarnak meghallani. De meghallgatják a muzulmánokat, azok álságos szólamait. Hagyjunk fel a hazugságokkal! Ha egyenlőségen alapuló társadalmat akarunk felépíteni a Közel-Keleten, nem elég sírdogálnunk az üldözött keresztények sorsán. Szép dolog ez is, de végre ki kellene mondani az alapvető problémát.”

A Muzulmán Testvéreket ma törvényen kívül helyezték Egyiptomban, de más helyütt „előreléptek. Washington a Muzulmán Testvérek fontos városává lett. Obama elnök az USA egyik legmagasabb rangú tanácsadójává nevezte ki a Muzulmán Testvérek egyik tagját. Ezt a politikát akarta folytatni Hillary Clinton. Donald Trump kijelentette: az igazság, az emberiesség híve, nem fogadja el a kategorizálást, a demagógiát, nem érdekli, ki jobb- vagy baloldali, egyedül az számít, ki van az emberi jogok, az emberi méltóság mellett.”

A fehér civilizációban végbemenő politikai-társadalmi folyamatok fordulóponthoz érkeztek, s ezek hátterében „a láthatatlan kéz” húzódik meg. „De ki ez a láthatatlan kéz? Nem fogom megmondani önöknek… Könnyű kitalálni… A pénz, az üzlet. A nemzetközi pénzvilág. Végül is ki manipulálja Brüsszelt, Washingtont, a Muzulmán Testvéreket, sőt, a katolikus egyházat is? A nemzetközi pénzvilágot nem érdekli, keresztény-e vagy muzulmán valamely ország vagy térség, őt egyedül a pénz mozgatja. Példaként említem: Franciaországnak korábban 55 milliárdos költségvetési többlete volt, ma 15 milliárd a hiánya. Hova tűnt a különbség? A hatalmas bankárok, a bankok zsebébe. Ismerik a nagy nemzetközi bankárokat…”

Európát napjainkban kifacsarják, mint egy citromot – fogalmazott Boulad atya. „Az uralmuk alá hajtásnak megtalálták az eszközeit. Magyarország volt az első ország, amely fellépett ez ellen. Ma már magyar állampolgár vagyok, és büszke erre, mert megértettem, együtt kell működöm ezzel a bátor, élesen látó néppel. Ki kell nyitnunk Európa szemét, hogy ne váljék szörnyű polgárháború véres színterévé.”        

Utalt a tértségben a visegrádi négyek együttműködésére, amelyhez rövidesen Horvátország és Szlovénia is csatlakozhat.

Egyesek a jótékonyság köpönyegébe burkolva politizálnak. Magyarország ezzel kapcsolatban is megpróbálja kialakítani álláspontját, amikor elsősorban a környező országokkal igyekszik szövetséget kötni. Ez már mutatja eredményeit, kezd kibillenni az európai mérleg nyelve, bár más hatalmas országok erős ellensúlyt képeznek. „Nem szabad elfogadni a sorsszerűséget, a történelem az önök kezében van, senki nem veheti el tőlünk a cselekvés szabadságát. Magyarország szabad nép, szabadon beszélhetnek, ne hagyják magukat megfélemlíteni. Sok ellenségem van, de nem zavar. Ha az ember szereti Krisztust, számolnia kell ellenségekkel is.”

Összegezésként Henri Boulad megállapította: „Nyugaton és Keleten ugyanazt a harcot vívjuk, ugyanaz a tét: az ember. A civil társadalom az egyedüli szilárd alapja a több vallásban hívő emberiség számára. Ha párbeszédet akarunk, nyitottságra van szükség. Meg kell teremteni a több vallásban hívő, multikulturális társdadalom alapjait, amely az emberi jogokon alapul, mert ez lehet az együttélés közös alapja.”

Elmer István

gondola

Share Button