János 3

1 Volt egy ember a farizeusok közül, Nikodémosz a neve, a júdeaiak (egyik) főembere. 2 Ez elment hozzá este és ezt mondta neki: „Rabbi, tudjuk, Istentől jött tanító vagy, mert ezeket a jeleket senki sem teheti, amiket te teszel, ha csak nem Istentől van.” 3 Jézus felelt és mondta neki: „Legyen, ahogy mondom neked, ha csak nem születik valaki újfent, nem láthatja az Isten Országát.” 4 Így szólt hozzá Nikodémosz: „Hogyan képes az ember öregként születni? Nem mehet be megszületni az anyja méhébe másodszor is.” 5 Jézus válaszolja: „Legyen, ahogy mondom neked: ha csak valaki nem születik vízből és szellemből, nem képes bemenni az Isten Országába.” 6 Ami húsból született, az hús, és ami szellemből született, az szellem. 7 Ne csodálkozz, hogy azt mondom neked: Szükséges nektek újfent születnetek. 8 A szellem ott szellen, ahol akar, hallod a hangját, azonban nem tudod, hogy honnan jön és hová megy; így van mind, aki a Szellemből született.” 9 Nikodémosz ezt válaszolta neki: „Hogyan történhetnek meg ezek?” 10 Jézus ezt válaszolta: „Te vagy a tanítója Izraelnek, és nem ismered ezeket? 11 Legyen, ahogy mondom neked: amit tudunk, azt beszéljük el, és amit látunk, arról tanúskodunk, és a mi tanúságunkat nem fogadjátok el. 12 Ha földi dolgokat mondtam nektek és nem hittétek, hogyan hisztek majd, ha Égi dolgokról beszélek. 13 Senki sem ment fel az Égbe, ha csak nem az, aki az Égből jött le, az Emberfia.
14 Ahogyan Mózes fölemelte a kígyót a pusztában, úgy kell majd az Emberfiának fölemeltetnie, 15 hogy örökléte legyen mindnek, aki benne hisz.
16 Mert úgy szerette Isten a Világot, hogy egyszülött fiát adta érte, hogy mind, aki hisz Őbenne, el ne pusztuljon, hanem inkább örökléte legyen. 17 Mert nem azért küldte az Isten a Fiút a Világba, hogy megítélje a Világot, hanem hogy megmentessék általa a Világ. 18 A benne hívő, nem ítéltetik meg, de aki nem hisz, az már meg is ítéltetett, mert nem hitt az Isten egyszülött Fia nevében. 19 Az ítélet pedig ez: Mert bár a Fény a Világba jött, az emberek inkább szerették a Sötétséget, mint a Fényt; mivel a műveik gonoszak voltak. 20 Mert mind, aki a hitványságot tesz, gyűlöli a Fényt, és nem megy a Fényre, hogy el ne marasztalják a munkálkodását. 21 Aki azonban az Igazságot cselekszi, az a Fényhez megy, hogy megnyilvánuljanak a tettei, mert az Istenben cselekedte azokat.”
22 Ezek után Jézus Júdea földjére ment tanítványaival. Ott tartózkodott és ott merített be.
23 János szintén bemerített, Enonban, Szálim közelében, mert ott sok víz volt, és odamentek és bemerítkeztek. 24 Akkor ugyanis János még nem volt a börtönbe vetve.
25 Vitatkozás lett tehát, János tanítványai és egy júdeai közt a tisztulásról. 26 Odamentek Jánoshoz és mondták neki: „Az, aki veled volt a Jordánon túl, és akiről tanúskodtál, lám, ő is bemerít, és mindenki hozzá megy.” 27 János azt felelte: „Az ember semmit sem képes felfogni, ha csak meg nem adatott neki az Égből. 28 Ti magatok vagytok a tanúim, hogy ezt mondtam: Nem én vagyok a Felkent, hanem az vagyok, akit Őelőtte küldtek. 29 Akié a menyasszony, az a vőlegény, a vőlegény barátja pedig ott áll és hallja őt, és ujjongva örül a vőlegény hangjának. Ez az örömöm most beteljesedett. 30 Neki növekednie kell, nekem pedig kisebbednem.
31 Aki fölülről jövő, az fölötte van mindenkinek. Aki a földből való, az földi és a földből beszél; aki az Égből jövő, az feljebb való mindenkinél. 32 A látottakról és a hallottakról tanúskodik, de az ő tanúságát senki sem fogadja el. 33 Aki elfogadja a tanúságát, az pecséttel bizonyítja, hogy az Isten Igaz. 34 Mert, akit az Isten küldött, az Isten Igéit beszéli, mert nem mértékkel adatik a Szellem. 35 Az Atya szereti a Fiút, és mindent az Ő kezébe adott. 36 Aki a Fiúban hisz, annak örökléte van; aki pedig nem hisz a Fiúban, az nem látja meg az Életet, hanem Isten indulata marad rajta.”

Share Button