János 8 görög-magyar

 

1 Ἰησοῦς δὲ ἐπορεύθη εἰς τὸ ὄρος τῶν ἐλαιῶν.

1 Jézus pedig kiment az Olajfák hegyére.

2 Ὄρθρου δὲ πάλιν παρεγένετο εἰς τὸ ἱερὸν καὶ πᾶς ὁ λαὸς ἤρχετο πρὸς αὐτόν, καὶ καθίσας ἐδίδασκεν αὐτούς.

2 Azonban hajnal hasadtával ismét megjelent a Templomban és mind a nép köréje jött, és őket leülve tanította.

3 Ἄγουσιν δὲ οἱ γραμματεῖς καὶ οἱ Φαρισαῖοι γυναῖκα ἐπὶ μοιχείᾳ κατειλημμένην καὶ στήσαντες αὐτὴν ἐν μέσῳ

3 Az írástudók és a farizeusok azonban odavezettek egy házasságtörő asszonyt, és középre állították.

4 λέγουσιν αὐτῷ· διδάσκαλε, αὕτη ἡ γυνὴ κατείληπται ἐπ’ αὐτοφώρῳ μοιχευομένη·

4 Mondják neki: „Tanító, ezt az asszonyt tetten érték, mikor házasságot tört.

5 ἐν δὲ τῷ νόμῳ ἡμῖν Μωϋσῆς ἐνετείλατο τὰς τοιαύτας λιθάζειν. σὺ οὖν τί λέγεις;

5 Mózes a Törvényben azt parancsolta nekünk, hogy az ilyeneket kövezzük meg. Ugyan, te mit mondasz?”

6 τοῦτο δὲ ἔλεγον πειράζοντες αὐτόν, ἵνα ἔχωσιν κατηγορεῖν αὐτοῦ. ὁ δὲ Ἰησοῦς κάτω κύψας τῷ δακτύλῳ κατέγραφεν εἰς τὴν γῆν.

6 Ezt azonban csak kísértésképpen mondták, hogy vádolni tudják. Jézus azonban lehajolva az ujjával a földre írt.

7 ὡς δὲ ἐπέμενον ἐρωτῶντες αὐτόν, ἀνέκυψεν καὶ εἶπεν αὐτοῖς· ὁ ἀναμάρτητος ὑμῶν πρῶτος ἐπ’ αὐτὴν βαλέτω λίθον.

7 Mikor azonban azok kitartóan kérdezték őt, felegyenesedett1, és ezt mondta nekik: „Aki közületek vétek nélküli, az vesse rá az első követ.”

8 καὶ πάλιν κατακύψας ἔγραφεν εἰς τὴν γῆν.

8 ismét lehajolt, majd írt a földre.

9 οἱ δὲ ἀκούσαντες ἐξήρχοντο εἷς καθ’ εἷς ἀρξάμενοι ἀπὸ τῶν πρεσβυτέρων καὶ κατελείφθη μόνος καὶ ἡ γυνὴ ἐν μέσῳ οὖσα.

9 Azok pedig hallván ezt, elmentek egyenként, kezdve a véneken, és hátrahagyták egyedül a középen levő asszonnyal.

10 ἀνακύψας δὲ ὁ Ἰησοῦς εἶπεν αὐτῇ· γύναι, ποῦ εἰσιν; οὐδείς σε κατέκρινεν;

10 Jézus fölegyenesedett és mondta neki: „Asszony, hol vannak ők? Senki sem ítél meg téged?”

11 ἡ δὲ εἶπεν· οὐδείς, κύριε. εἶπεν δὲ ὁ Ἰησοῦς· οὐδὲ ἐγώ σε κατακρίνω· πορεύου, [καὶ] ἀπὸ τοῦ νῦν μηκέτι ἁμάρτανε.

11 Erre így szólt: „Senki, Uram.” Erre mondta Jézus: „Én sem ítéllek el. Menj, és mostantól már ne vétkezz!”]2

12 Πάλιν οὖν αὐτοῖς ἐλάλησεν [ὁ] Ἰησοῦς λέγων Ἐγώ εἰμι τὸ φῶς τοῦ κόσμου· ὁ ἀκολουθῶν μοι οὐ μὴ περιπατήσῃ ἐν τῇ σκοτίᾳ, ἀλλ᾽ ἕξει τὸ φῶς τῆς ζωῆς.

12 Jézus ekkor ismét beszélt nekik, mondva: „A Világnak én vagyok a Fény. Nem jár Sötétségben aki engem követ, hanem az Élet Fényét fogja birtokolni.”

13 εἶπον οὖν αὐτῷ οἱ Φαρισαῖοι Σὺ περὶ σεαυτοῦ μαρτυρεῖς· ἡ μαρτυρία σου οὐκ ἔστιν ἀληθής.

13 Erre a farizeusok azt mondták neki: „Te magad felől tanúskodsz, tanúságod tehát nem igaz.”

14 ἀπεκρίθη Ἰησοῦς καὶ εἶπεν αὐτοῖς Κἂν ἐγὼ μαρτυρῶ περὶ ἐμαυτοῦ, ἀληθής ἐστιν ἡ μαρτυρία μου, ὅτι οἶδα πόθεν ἦλθον καὶ ποῦ ὑπάγω· ὑμεῖς δὲ οὐκ οἴδατε πόθεν ἔρχομαι ἢ ποῦ ὑπάγω.

14 Jézus ezt felelte nekik: „Ha magam felől tanúskodom is, igaz az én tanúságom, mert tudom, honnan jövök és hová tartok. Ti azonban nem tudjátok, honnan jövök vagy hová tartok.

15 ὑμεῖς κατὰ τὴν σάρκα κρίνετε, ἐγὼ οὐ κρίνω οὐδένα.

15 Ti a hús szerint ítéltek, én nem ítélek meg senkit;

16 καὶ ἐὰν κρίνω δὲ ἐγώ, ἡ κρίσις ἡ ἐμὴ ἀληθινή ἐστιν, ὅτι μόνος οὐκ εἰμί, ἀλλ᾽ ἐγὼ καὶ ὁ πέμψας με [πατήρ].

16 ha pedig én ítélek, az én ítéletem igaz, mert nem vagyok egyedül, hanem én, és az Atya, aki küldött engem.

17 καὶ ἐν τῷ νόμῳ δὲ τῷ ὑμετέρῳ γέγραπται ὅτι δύο ἀνθρώπων ἡ μαρτυρία ἀληθής ἐστιν.

17 Márpedig a ti Törvényetekben is meg van írva, hogy két ember tanúsága igaz.

18 ἐγώ εἰμι ὁ μαρτυρῶν περὶ ἐμαυτοῦ καὶ μαρτυρεῖ περὶ ἐμοῦ ὁ πέμψας με πατήρ.

18 Én vagyok az, aki maga-magáról tanúskodik, és tanúskodik felőlem az engem küldő Atya is.”

19 ἔλεγον οὖν αὐτῷ Ποῦ ἐστὶν ὁ πατήρ σου; ἀπεκρίθη Ἰησοῦς Οὔτε ἐμὲ οἴδατε οὔτε τὸν πατέρα μου· εἰ ἐμὲ ᾔδειτε, καὶ τὸν πατέρα μου ἂν ᾔδειτε.

19 Ekkor mondták neki: „Hol a te Atyád?” Jézus válaszolta: „Sem engem nem ismertek, sem az Atyámat, ha engem ismernétek, talán Atyámat is ismernétek.”

20 Ταῦτα τὰ ῥήματα ἐλάλησεν ἐν τῷ γαζοφυλακίῳ διδάσκων ἐν τῷ ἱερῷ· καὶ οὐδεὶς ἐπίασεν αὐτόν, ὅτι οὔπω ἐληλύθει ἡ ὥρα αὐτοῦ.

20 Ezeket a dolgokat beszélte el a Kincstárban, a Templomban tanítva. És senki sem fogta el, mert még nem jött el az ő órája.

21 Εἶπεν οὖν πάλιν αὐτοῖς Ἐγὼ ὑπάγω καὶ ζητήσετέ με, καὶ ἐν τῇ ἁμαρτίᾳ ὑμῶν ἀποθανεῖσθε· ὅπου ἐγὼ ὑπάγω ὑμεῖς οὐ δύνασθε ἐλθεῖν.

21 Akkor ismét szólt hozzájuk: „Én alászállok és keresni fogtok engem, de meghaltok vétkeitekben. Ahova én tartok, ti nem jöhettek.”

22 ἔλεγον οὖν οἱ Ἰουδαῖοι Μήτι ἀποκτενεῖ ἑαυτὸν ὅτι λέγει Ὅπου ἐγὼ ὑπάγω ὑμεῖς οὐ δύνασθε ἐλθεῖν;

22 Ekkor a júdeaiak azt mondták: „Csak nem öli meg magát? Ezért mondja: ’Ahová én tartok, ti nem jöhettek.’?”

23 καὶ ἔλεγεν αὐτοῖς Ὑμεῖς ἐκ τῶν κάτω ἐστέ, ἐγὼ ἐκ τῶν ἄνω εἰμί· ὑμεῖς ἐκ τούτου τοῦ κόσμου ἐστέ, ἐγὼ οὐκ εἰμὶ ἐκ τοῦ κόσμου τούτου.

23 Ő ezt mondta nekik: „Ti alulról vagytok, én felülről vagyok. Ti ebből a Világból vagytok, én azonban nem vagyok ebből a Világból.

24 εἶπον οὖν ὑμῖν ὅτι ἀποθανεῖσθε ἐν ταῖς ἁμαρτίαις ὑμῶν· ἐὰν γὰρ μὴ πιστεύσητε ὅτι ἐγώ εἰμι, ἀποθανεῖσθε ἐν ταῖς ἁμαρτίαις ὑμῶν.

24 Ezért mondtam nektek, hogy meghaltok vétkeitekben; mert ha nem hiszitek, hogy én vagyok, meghaltok vétkeitekben.”

25 ἔλεγον οὖν αὐτῷ Σὺ τίς εἶ; εἶπεν αὐτοῖς [ὁ] Ἰησοῦς Τὴν ἀρχὴν ὅτι καὶ λαλῶ ὑμῖν;

25 Erre mondták neki: „Ki vagy te?” Jézus ezt mondta: „Az, amit kezdetben is mondtam nektek.

26 πολλὰ ἔχω περὶ ὑμῶν λαλεῖν καὶ κρίνειν· ἀλλ᾽ ὁ πέμψας με ἀληθής ἐστιν, κἀγὼ ἃ ἤκουσα παρ᾽ αὐτοῦ ταῦτα λαλῶ εἰς τὸν κόσμον.

26 Sokat kellene még felőletek mondanom és ítélnem, hanem aki küldött engem, az Igaz, és én amit tőle hallottam a Világról, azokat mondom el.”

27 οὐκ ἔγνωσαν ὅτι τὸν πατέρα αὐτοῖς ἔλεγεν.

27 Azok nem ismerték fel, hogy az Atyáról beszélt nekik.

28 εἶπεν οὖν ὁ Ἰησοῦς Ὅταν ὑψώσητε τὸν υἱὸν τοῦ ἀνθρώπου, τότε γνώσεσθε ὅτι ἐγώ εἰμι, καὶ ἀπ᾽ ἐμαυτοῦ ποιῶ οὐδέν, ἀλλὰ καθὼς ἐδίδαξέν με ὁ πατὴρ ταῦτα λαλῶ.

28 Ekkor azt mondta Jézus: „Amikor majd felemelitek az Emberfiát, akkor ismeritek fel, hogy én vagyok, és magam által semmit sem teszek, hanem amint az Atya tanított engem, azokat beszélem.

29 καὶ ὁ πέμψας με μετ᾽ ἐμοῦ ἐστίν· οὐκ ἀφῆκέν με μόνον, ὅτι ἐγὼ τὰ ἀρεστὰ αὐτῷ ποιῶ πάντοτε.

29 És aki küldött engem, velem van. Nem hagyott engem egyedül, mert én mindenkor azt teszem, ami kedves neki.”

30 Ταῦτα αὐτοῦ λαλοῦντος πολλοὶ ἐπίστευσαν εἰς αὐτόν.

30 Mikor ezeket mondta, sokan hittek benne.

31 Ἔλεγεν οὖν ὁ Ἰησοῦς πρὸς τοὺς πεπιστευκότας αὐτῷ Ἰουδαίους Ἐὰν ὑμεῖς μείνητε ἐν τῷ λόγῳ τῷ ἐμῷ, ἀληθῶς μαθηταί μού ἐστε,

31 Aztán Jézus így szólt azokhoz a júdeaiakhoz, akik hittek benne: „Ha ti megmaradtok az én Igéimben, igaz tanítványaim vagytok,

32 καὶ γνώσεσθε τὴν ἀλήθειαν, καὶ ἡ ἀλήθεια ἐλευθερώσει ὑμᾶς.

32 és megismeritek az Igazságot, és az Igazság megszabadít titeket.”

33 ἀπεκρίθησαν πρὸς αὐτόν Σπέρμα Ἀβραάμ ἐσμεν καὶ οὐδενὶ δεδουλεύκαμεν πώποτε· πῶς σὺ λέγεις ὅτι Ἐλεύθεροι γενήσεσθε;

33 Ezt válaszolták neki: „Ábrahám magja vagyunk és soha senkinek nem szolgáltunk. Hogy mondod hát te, hogy szabaddá fogsz tenni minket?”

34 ἀπεκρίθη αὐτοῖς [ὁ] Ἰησοῦς Ἀμὴν ἀμὴν λέγω ὑμῖν ὅτι πᾶς ὁ ποιῶν τὴν ἁμαρτίαν δοῦλός ἐστιν [τῆς ἁμαρτίας]·

34 Jézus ezt válaszolta nekik: „Legyen, ahogy mondom nektek, mert mind ki vétkezik, rabszolgája a véteknek.

35 ὁ δὲ δοῦλος οὐ μένει ἐν τῇ οἰκίᾳ εἰς τὸν αἰῶνα· ὁ υἱὸς μένει εἰς τὸν αἰῶνα.

35 Azonban a rabszolga nem marad örökre a lakásban, a Fiú marad örökre ott.

36 ἐὰν οὖν ὁ υἱὸς ὑμᾶς ἐλευθερώσῃ, ὄντως ἐλεύθεροι ἔσεσθε.

36 Ha tehát a Fiú megszabadít titeket, igazán szabadok lesztek.

37 οἶδα ὅτι σπέρμα Ἀβραάμ ἐστε· ἀλλὰ ζητεῖτέ με ἀποκτεῖναι, ὅτι ὁ λόγος ὁ ἐμὸς οὐ χωρεῖ ἐν ὑμῖν.

37 Tudom, hogy Ábrahám magja vagytok, azonban halálra kerestek engem, mert az én Igém nem fér meg bennetek.

38 ἃ ἐγὼ ἑώρακα παρὰ τῷ πατρὶ λαλῶ· καὶ ὑμεῖς οὖν ἃ ἠκούσατε παρὰ τοῦ πατρὸς ποιεῖτε.

38 Én azt mondom, amit az Atyánál láttam, és ti is azt teszitek, amit apáitoktól3 hallottatok.”

39 ἀπεκρίθησαν καὶ εἶπαν αὐτῷ Ὁ πατὴρ ἡμῶν Ἀβραάμ ἐστιν. λέγει αὐτοῖς [ὁ] Ἰησοῦς Εἰ τέκνα τοῦ Ἀβραάμ ἐστε, τὰ ἔργα τοῦ Ἀβραὰμ ποιεῖτε·

39 Azt felelték neki: „A mi apánk Ábrahám!” Ezt mondta nekik Jézus: „Ha Ábrahám gyermekei vagytok, Ábrahám műveit tennétek.

40 νῦν δὲ ζητεῖτέ με ἀποκτεῖναι, ἄνθρωπον ὃς τὴν ἀλήθειαν ὑμῖν λελάληκα ἣν ἤκουσα παρὰ τοῦ θεοῦ· τοῦτο Ἀβραὰμ οὐκ ἐποίησεν.

40 Azonban most halálra kerestek engem, az embert, aki nektek az Igazságot elbeszéltem, amit az Istentől hallottam. Ábrahám ezt nem tette.

41 ὑμεῖς ποιεῖτε τὰ ἔργα τοῦ πατρὸς ὑμῶν. εἶπαν αὐτῷ Ἡμεῖς ἐκ πορνείας οὐκ ἐγεννήθημεν· ἕνα πατέρα ἔχομεν τὸν θεόν.

41 Ti a ti apáitok műveit teszitek.” Ekkor ezt mondták neki: „Mi nem születtünk paráznaságból, egy apánk van, az Isten.”

42 εἶπεν αὐτοῖς [ὁ] Ἰησοῦς Εἰ ὁ θεὸς πατὴρ ὑμῶν ἦν ἠγαπᾶτε ἂν ἐμέ, ἐγὼ γὰρ ἐκ τοῦ θεοῦ ἐξῆλθον καὶ ἥκω· οὐδὲ γὰρ ἀπ᾽ ἐμαυτοῦ ἐλήλυθα, ἀλλ᾽ ἐκεῖνός με ἀπέστειλεν.

42 Ezt mondta nekik Jézus: „Ha az Isten volna az atyátok, szeretnétek engem, mert én az Istentől jöttem és tőle vagyok; mert nem magamtól jöttem, hanem Ő küldött engem.

43 διὰ τί τὴν λαλιὰν τὴν ἐμὴν οὐ γινώσκετε; ὅτι οὐ δύνασθε ἀκούειν τὸν λόγον τὸν ἐμόν.

43 Miért nem ismeritek fel beszédemet? Mert nem vagytok képesek meghallgatni Igémet.

44 ὑμεῖς ἐκ τοῦ πατρὸς τοῦ διαβόλου ἐστὲ καὶ τὰς ἐπιθυμίας τοῦ πατρὸς ὑμῶν θέλετε ποιεῖν. ἐκεῖνος ἀνθρωποκτόνος ἦν ἀπ᾽ ἀρχῆς, καὶ ἐν τῇ ἀληθείᾳ οὐκ ἔστηκεν, ὅτι οὐκ ἔστιν ἀλήθεια ἐν αὐτῷ. ὅταν λαλῇ τὸ ψεῦδος, ἐκ τῶν ἰδίων λαλεῖ, ὅτι ψεύστης ἐστὶν καὶ ὁ πατὴρ αὐτοῦ.

44 Ti az ördög apjától vagytok, és apátok kívánságait akarjátok tenni. Ő emberölő volt kezdettől, és nem állt az Igazságban, mert nincs őbenne Igazság. Amikor hamisat beszélt, a sajátját mondta; mert Hamis, a Hamisság Apja.

45 ἐγὼ δὲ ὅτι τὴν ἀλήθειαν λέγω, οὐ πιστεύετέ μοι.

45 Mivel azonban, én az Igazságot szólom, nem hisztek nekem.

46 τίς ἐξ ὑμῶν ἐλέγχει με περὶ ἁμαρτίας; εἰ ἀλήθειαν λέγω, διὰ τί ὑμεῖς οὐ πιστεύετέ μοι;

46 Közületek ki vádolhat engem bűnnel? Ha az Igazságot szólom, miért nem hisztek nekem?

47 ὁ ὢν ἐκ τοῦ θεοῦ τὰ ῥήματα τοῦ θεοῦ ἀκούει· διὰ τοῦτο ὑμεῖς οὐκ ἀκούετε ὅτι ἐκ τοῦ θεοῦ οὐκ ἐστέ.

47 Aki az Istentől van, az Isten szavait hallgatja. Ezeket ti azért nem hallgatjátok, mert nem az Istentől vagytok.”

48 ἀπεκρίθησαν οἱ Ἰουδαῖοι καὶ εἶπαν αὐτῷ Οὐ καλῶς λέγομεν ἡμεῖς ὅτι Σαμαρείτης εἶ σὺ καὶ δαιμόνιον ἔχεις;

48 A júdeaiak ezt válaszolták neki: „Vajon nem helyesen mondjuk, hogy szamaritánus vagy és ördögöd van?”

49 ἀπεκρίθη Ἰησοῦς Ἐγὼ δαιμόνιον οὐκ ἔχω, ἀλλὰ τιμῶ τὸν πατέρα μου, καὶ ὑμεῖς ἀτιμάζετέ με.

49 Jézus ezt felelte nekik: „Nincs ördögöm, hanem tisztelem Atyámat, de ti tiszteletlenek vagytok velem.

50 ἐγὼ δὲ οὐ ζητῶ τὴν δόξαν μου· ἔστιν ὁ ζητῶν καὶ κρίνων.

50 Azonban én nem keresem a dicsőségemet, van, ki keresi és ítélkezik.

51 Ἀμὴν ἀμὴν λέγω ὑμῖν, ἐάν τις τὸν ἐμὸν λόγον τηρήσῃ, θάνατον οὐ μὴ θεωρήσῃ εἰς τὸν αἰῶνα.

51 Legyen, ahogy mondom nektek, ha valaki az én Igéimet megőrzi, soha nem lát halált.”

52 εἶπαν αὐτῷ οἱ Ἰουδαῖοι Νῦν ἐγνώκαμεν ὅτι δαιμόνιον ἔχεις. Ἀβραὰμ ἀπέθανεν καὶ οἱ προφῆται, καὶ σὺ λέγεις Ἐάν τις τὸν λόγον μου τηρήσῃ, οὐ μὴ γεύσηται θανάτου εἰς τὸν αἰῶνα·

52 Azt mondták erre a júdeaiak neki: „Most felismertük, hogy ördögöd van. Ábrahám meghalt és a próféták is, és te azt mondod: ’Ha valaki megőrzi az én Igéimet, nem ízleli meg a halált sohasem.’?

53 μὴ σὺ μείζων εἶ τοῦ πατρὸς ἡμῶν Ἀβραάμ, ὅστις ἀπέθανεν; καὶ οἱ προφῆται ἀπέθανον· τίνα σεαυτὸν ποιεῖς;

53 Nagyobb vagy tán Ábrahám atyánknál, aki meghalt? És a próféták is meghaltak. Mivé teszed magad?”

54 ἀπεκρίθη Ἰησοῦς Ἐὰν ἐγὼ δοξάσω ἐμαυτόν, ἡ δόξα μου οὐδέν ἐστιν· ἔστιν ὁ πατήρ μου ὁ δοξάζων με, ὃν ὑμεῖς λέγετε ὅτι θεὸς ὑμῶν ἐστίν,

54 Jézus ezt válaszolta: „Ha én dicsőítem magam, a dicsőségem semmi. Atyám az, aki megdicsőít engem, akiről ti azt mondjátok ’Istenünk’,

55 καὶ οὐκ ἐγνώκατε αὐτόν, ἐγὼ δὲ οἶδα αὐτόν· κἂν εἴπω ὅτι οὐκ οἶδα αὐτόν, ἔσομαι ὅμοιος ὑμῖν ψεύστης· ἀλλὰ οἶδα αὐτὸν καὶ τὸν λόγον αὐτοῦ τηρῶ.

55 pedig nem ismeritek őt. Én azonban ismerem őt. Ha azt mondanám, hogy nem ismerem őt, hozzátok hasonló hazug lennék. De én ismerem őt és Igéit megőrzöm.

56 Ἀβραὰμ ὁ πατὴρ ὑμῶν ἠγαλλιάσατο ἵνα ἴδῃ τὴν ἡμέραν τὴν ἐμήν, καὶ εἶδεν καὶ ἐχάρη.

56 Ábrahám, a ti atyátok, ujjongott, hogy láthatja az én napomat, látta és örvendezett.”

57 εἶπαν οὖν οἱ Ἰουδαῖοι πρὸς αὐτόν Πεντήκοντα ἔτη οὔπω ἔχεις καὶ Ἀβραὰμ ἑώρακας;

57 Ezt mondták neki a júdeaiak: „Még ötven esztendős sem vagy és láttad Ábrahámot?”

58 εἶπεν αὐτοῖς Ἰησοῦς Ἀμὴν ἀμὴν λέγω ὑμῖν, πρὶν Ἀβραὰμ γενέσθαι ἐγὼ εἰμί.

58 Jézus ezt mondta nekik: „Legyen, ahogy mondom nektek, mielőtt Ábrahám lett volna, én vagyok.”

59 ἦραν οὖν λίθους ἵνα βάλωσιν ἐπ᾽ αὐτόν· Ἰησοῦς δὲ ἐκρύβη καὶ ἐξῆλθεν ἐκ τοῦ ἱεροῦ.

59 Ekkor köveket emeltek, hogy hozzá vágják. Azonban Jézus elrejtezett és kiment a Templomból.

1 a görögben felhajolt egészen pontosan.

2 Ez a rész a szögletes zárójelek között [7,53-8,11] a legrégibb kéziratokban nem található meg.

3 Itt el kell mondjam, hogy a görögben és a legtöbb indoeurópai nyelvben (így a latinban is) hiányzik az apa és az atya megkülönböztetése. Ez a magyar nyelv sajátja és talán a mi testvérnyelveinkké is. Ez utóbbinak még utána kell járni.

 

Share Button