Jelenések Könyve

1
A Felkent Jézus megnyilatkozása, amit az Isten adott neki, hogy az ő rabszolgáinak megmutassa, hogy hamarosan mik lesznek, és elküldve kijelentette azt az ő rabszolgájának, Jánosnak, küldötte által, 2 aki az Isten Igéjéről tanúskodott, a Felkent Jézus tanúságáról, amit látott. 3 Boldogok, akik felismerik és hallgatják e prófétálásnak az Igéit, és megtartják azokat, amelyek megírattak; mert az idő közel van.

4 János az Ázsiában lévő hét gyülekezetének: Kegyelem nektek, attól, aki van, aki volt és aki eljövendő és a hét szellemtől, akik az ő trónja előtt vannak 5 és a Felkent Jézustól, aki tanú, aki hű, aki a halottak elsőszülötte és a Föld uralkodóinak fejedelme. A minket szeretőtől, aki megmosott minket a vétkeinktől, az ő vére által. 6 És minket uralkodókká és papokká tett, az ő Istenének és Atyjának, dicsőség annak és hatalom, mindörökké. Ámen.
7 Lám, eljön a felhőkkel,
és minden szem meglátja őt,
és azok is akik odaszegezték,
és siratja őt a Föld minden törzse.
Igen, Ámen.
8 Én vagyok az alfa és az ómega, szólja az Úr Isten, aki van, aki volt és aki eljövendő, a Mindenható.

9 Én János, a ti testvéretek, egy közösségben veletek Jézus szenvedésében, uralmában és tűrésében, a Patmosznak nevezett szigeten voltam, az Isten Igéjéért és Jézus Krisztus tanúságáért. 10 Az Úr napján a Szellemben voltam és erős hangot hallok a hátam mögül, mint trombitáét. 11 Ami ezt mondja: „Amit látsz, írd meg egy könyvbe és küld el a hét gyülekezetnek, ami Ázsiában van: Efezusba, Szmirnába, Pergamonba, Tiatirába, Szárdeszbe, Filadelfiába, Laodíceába!”
12 Megfordultam, hogy lássam a hozzám beszélő hangot, és megfordulván láttam hét gyertyatartót. 13 A hét gyertyatartó között az Emberfiához hasonlót, bokáig érő ruhába öltözve, a mellén aranyövvel körülövezve. 14 Az ő feje és a haja pedig fehér volt, mint a fehér gyapjú, mint a hó, és a szemei, mint a tűz lángja. 15 Lábai hasonlók voltak az izzó rézhez, mintha a kemencében tüzesedtek volna át, a hangja pedig olyan, mint a nagy vizek hangja, 16 és a jobb kezében, pedig volt hét csillag, a szájából pedig kétélű, éles kard jött ki, az arca pedig, mint a Nap, mikor világít az ő erejében.
17 Mikor pedig megláttam őt, a lábai elé estem, mint egy halott, és rám tette a jobb kezét
és mondta: „Ne félj! Én vagyok az első és az utolsó, 18 és az Élő, pedig halott voltam, s lám élek, örökkön örökké, ámen. Nálam vannak a halál és az Alvilág kulcsai. 19 Írd meg, amiket láttál, amik vannak és amik ezek után lesznek. 20 A hét csillag titkát, amit láttál az én jobb kezemben, és a hét arany gyertyatartót. A hét csillag a hét gyülekezet küldötte; és a hét arany gyertyatartó, amit láttál, a hét gyülekezet.

 

2
Az efezusi gyülekezet küldöttének írd meg:
Ezeket mondja az, aki jobbjában tartja a hét csillagot, aki jár a hét arany gyertyatartó között. 2 Tudom a te műveidet és a te fáradozásaidat és a te tűrésedet, és hogy nem szenvedheted a rosszakat, és megkísértetted azokat, akik apostoloknak mondják magukat, pedig nem azok és hazugnak találtad őket; 3 türelmes vagy és szenvedtél a nevemért és nem fáradtál el. 4 Azonban az a kifogásom ellened, hogy az első szeretetedet elhagytad. 5 Emlékezzél meg arról, hogy honnét estél ki. Elmélkedd át és tedd az előbbi műveidet. 6 Azonban meg van benned, hogy gyűlölöd a Nikolaiták műveit, amit én is gyűlölök.
7 Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Szellem a gyülekezetnek. A győztesnek enni adok az Élet fájáról, amely Isten paradicsomában van.
8 A szmirnai gyülekezet küldöttének pedig írd meg:
Ezt mondja az Első és az Utolsó, aki halott volt és él. 9 Tudom a szorongatásodat és szegénységedet, bár gazdag vagy, és azok káromlását, akik Júdeaiaknak neveztetnek, bár nem azok, hanem a Sátán zsinagógája. 10 Semmit se félj azoktól, amiket szenvedned kell, ím, a Sátán egynéhányat közületek börtönbe fog vetni, hogy megmérettessetek, és tíz napig szorongattatásotok lesz. Légy hű mindhalálig, és neked adom az Élet koszorúját.
11 Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Szellem a gyülekezetnek: A győző nem ismeri meg a második halált.
12 A pergamoni gyülekezet küldöttének írd meg:
Ezt mondja az, akinél a kétélű éles kard van. 13 Tudom, hol lakol, ahol a Sátán trónja van, az én nevemet megtartod és az én hitemet nem tagadtad meg, hű tanúmnak, Antipásznak a napjaiban sem, akit megöltek nálatok, ahol a Sátán lakik. 14 De van egy kevés panaszom ellened, mert vannak nálatok, akik Bálám tanítását tartják, aki Bálákot tanította, hogy botrányt vessen Izrael fiai elé, hogy a bálványáldozatokból egyenek és paráználkodjanak. 15 Így vannak nálatok is, akik a Nikolaiták tanításához hasonlót tartanak. 16 Ezt tehát elmélkedd át, ha pedig nem, rögtön hozzád érkezem és hadra kelek azok ellen szájam kardjával .
17 Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Szellem a gyülekezetnek: A győztesnek enni adok az elrejtett mannából, adok neki fehér kövecset , a kövecsen új megírt nevet, amit senki sem ismer, csak aki kapja.
18 A tiatirai gyülekezet küldöttének, pedig írd meg:
Ezt mondja az Isten Fia, akinek a szemei olyanok, mint a tűzláng, akinek a lábai olyanok, mint az izzó réz. 19 Tudom a műveidet és a szeretetedet és a szolgálatodat és a hitedet és tűrésedet és, hogy a te utóbbi munkáid többek az elsőnél. 20 De van egy kevés panaszom ellene, mert megengeded annak az asszonynak, Jezábelnek, aki prófétának mondja magát, hogy tanítson és elhitesse az én rabszolgáimat, hogy paráználkodjanak és hogy a bálványáldozatból egyenek. 21 Adtam neki időt is, hogy átelmélkedhesse, de nem elmélkedte át az ő paráználkodását. 22 Lám, én ágyba vetem őt és azokat, akik vele együtt törnek házasságot, nagy nyomorúságba, ha átelmélkedvén fel nem hagynak műveikkel. 23 És az ő gyermekeit a halálban veszejtem el és megtudják a gyülekezetek mind, hogy én vagyok a vesék és a szívek vizsgálója, és mindegyiketeknek megfizetek a ti műveitek szerint. 24 Nektek pedig azt mondom, mint a többi tiatiraiaknak is, akikben nincsen meg ez a Tanítás és akik nem ismerik a Sátán mélységeit mondván: nem vetek rátok más terhet. 25 Hanem ami nálatok van, azt tartsátok meg addig, amíg eljövök.
26 És aki győz és mindvégig megőrzi az én műveimet, annak hatalmat adok a nemzeteken, 27 vasvesszővel fogja őket terelgetni, kerámiaként törnek majd össze. 28 Amint én is kaptam Atyámtól, és annak adom a hajnalcsillagot.
29 Akinek van füle, hallja meg mit mond a Szellem a gyülekezeteknek.

 

3
A szárdeszi gyülekezet küldöttének ezt írd meg:
Ezt mondja, akinél van az Isten hét szelleme és a hét csillag; tudom a te műveidet, mert az a te neved, hogy élsz, de halott vagy. 2 Légy éber és erősítsd meg a többieket, akik elveszőfélben vannak, mert nem találtam a te műveidet beteljesedettnek az Istenem előtt. 3 Emlékezzél meg arról ezért, hogyan vetted és hogyan hallottad és tartsd meg és elmélkedd át. Hogyha tehát nem leszel éber, elmegyek hozzád, mint a tolvaj és nem ismered mely órában megyek hozzád. 4 Azonban van Szárdeszben egy kevés neved, akik nem fertőztették meg ruháikat, fehérben fognak járni, mert méltóak rá.
5 A győztes fehér ruhába öltözik és nem törlöm ki a nevét az Élet könyvéből és megvallom annak a nevét az én Atyám előtt és az ő küldöttei előtt. 6 akinek van füle, hallja meg, mit mond a Szellem a gyülekezeteknek.
7 A filadelfiai gyülekezet küldöttének ezt írd meg:
Ezt mondja a Szent, az Igaz, akinél Dávid kulcsa van, megnyitja és senki be nem zárja és bezárja és senki ki nem nyitja. 8 Tudom a te műveidet, íme én adtam eléd egy nyitott ajtót, amelyet senki be nem zárhat, bár kevés erőd van, mégis megtartottad a igéimet és nem tagadtad meg a nevemet. 9 Íme, adok a Sátán zsinagógájából, akik Júdeaiaknak nevezik magukat, de nem azok, hanem hazudnak; íme, azt művelem, hogy azok eljöjjenek és a lábaid elé boruljanak, hogy megtudják, hogy én szerettelek téged, 10 mert megtartottad az én türelemre intő beszédemet, én is megtartalak a megkísértés idején, ami az egész világra eljön, hogy megkísértse a Föld lakosait. 11 Lám, eljövök hamar, tartsd meg, ami nálad van, hogy senki el ne vegye a te koszorúdat.
12 A győztest oszloppá teszem az Istenem Szentélyében és többé onnan ki nem jő, és felírom őrá az Istenemnek a nevét és az Istenem városának a nevét, az új Jeruzsálemét, az Istenemtől, az Égből alászállóét, és az én új nevemet. 13 Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Szellem a gyülekezeteknek.
14 A laodiceai gyülekezet küldöttének írd meg:
Ezt mondja az Ámen, a hű és Igaz Tanú, az Isten teremtésének kezdete:
15 Tudom a műveidet, hogy sem hűs, sem hév nem vagy; bárcsak hűs volnál vagy hév! 16 Így, mivel lágymeleg vagy, sem hűs, sem hév, kivetlek a számból. 17 Mivel ezt mondod: Gazdag vagyok, meggazdagodtam és semmire sincs szükségem; de nem tudod, hogy te vagy a nyomorult, a nyavalyás, a szegény, a vak és a mezítelen. 18 Azt tanácsolom neked, hogy vásárolj tőlem megtüzesített aranyat, hogy gazdaggá légy, fehér ruhát, hogy öltözeted legyen, hogy ne látszódjon a te mezítelenséged rútsága, és szemgyógyító írral kend meg a szemeidet, hogy láss. 19 Akiket én szeretek, megfeddem és megfenyítem, légy buzgó ezért és elmélkedj át mindent. 20 Lám, az ajtó előtt állok és zörgetek, ha valaki meghallja az én hangomat és kinyitja az ajtót, bemegyek hozzá és vele vacsorálok és ő énvelem.
21 A győztesnek megadom, hogy a trónomon üljön velem, amint én is győztem és ültem az én Atyámmal a trónján. 22 Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Szellem a gyülekezeteknek.

 

4
Ezek után láttam, hogy megnyílt egy ajtó az Égben és az első hang, amit hallottam, mint egy velem beszélő trombitát, szólván: Jöjj fel ide és megmutatom neked, mik lesznek ezután.
2 Rögtön a szellemben lettem és lám egy trónszék volt az Égben és valaki a trónon ült. 3 És az ülőnek a szeme jáspis és szardiosz kőhöz volt hasonlatos, a trón körül szivárvány volt, smaragdhoz hasonló. 4 Huszonnégy másik trón volt a trónszék körül és a trónszékekben a huszonnégy Vénet láttam ülni fehér ruhákba öltözve és a fejükön arany koszorúk voltak. 5 És a trónból villámok, hangok és mennydörgések jöttek ki, és a trón előtt hét tűzlámpa égett, amik az Isten hét szelleme. 6 A trón előtt kristályhoz hasonló üvegtenger volt. És a trón közepében és a trón körül négy Lény volt elöl és hátul szemekkel telerakva. 7 Az első Lény oroszlánhoz hasonló, a második Lény a borjúhoz hasonló, a harmadik Lénynek emberi arca volt, a negyedik Lény a szárnyaló sashoz hasonló. 8 És a négy Lény, amelyek közül mindegyiknek volt hat szárnya, körül és belül tele volt rakva szemekkel; és meg nem szűnőn mondják nappal és este:
’Szent, szent, szent, az Úr az Isten, a Mindenható,
aki volt, aki van és aki eljövendő’.
9 És amikor az Lények dicsőséget, tiszteletet és hálát adnak annak, aki a trónon ül, annak, aki örökké Él. 10 Leesik a huszonnégy Vén az előtt, aki a trónon ül, és hódol annak, aki örökkön örökké Él, és koszorúikat a trón elé vetik így szólván:
11 ’Méltó vagy, Urunk, Istenünk,
Dicsőséget és tiszteletet és erőt kapni,
Mert te teremtettél minden dolgot,
És a te akaratod által vannak és teremtettek.’

 

5
És annak a jobbjában, aki a trónon ül, láttam egy könyvet, amely meg volt írva belül és hátul, és hét pecséttel volt lepecsételve. 2 És láttam egy küldöttet, aki erősen hirdette, nagy hanggal: Ki méltó kinyitni a könyvet és feloldani a pecséteket? 3 De senki az Égben, sem a Földön, sem a föld alatt nem tudta a könyvet felnyitni és nézni azt. 4 Én ezért nagyon sírtam, hogy senki nem találtatott méltónak felnyitni a könyvet és belenézni. 5 De egy a Vének közül ezt mondta nekem: Ne sírj! Íme, győzött a Júda törzséből való oroszlán, Dávid gyökere, hogy felnyissa a könyvet és az ő hét pecsétjét.
6 És láttam ekkor a trón és a négy Lény között és a Vének között egy Bárányt állni, mint megöltet, hét szarva és hét szeme volt, amik az Isten hét szelleme, amely elküldetett a Földre. 7 Eljött és elvette a könyvet a trónon ülőnek jobbjából. 8 Amikor elvette a könyvet, a négy Lény és a huszonnégy Vén leborult a Bárány előtt, mindenkinél lant és tömjénnel teli aranycsészék voltak, amik a szentek imádságai.
9 És új éneket énekeltek, mondván:
’Méltó vagy elvenni a könyvet és kinyitni annak
pecsétjeit,
mert megölettél és megvásároltattál az Istennek véred árán,
minden törzsből, nyelvből, népből és nemzetből.’
10 ’És minket, a mi Istenünknek fejedelmeivé és papjaivá tettél;
és uralkodunk az egész Földön.’
11 És újra láttam. És hallom, hogy a trón, a Lények és a Vének körül sok küldöttnek hangját; és az ő számuk tízezerszer tízezer, ezerszer ezer. 12 mondván nagy hanggal:
’Méltó a megöletett Bárány, hogy kapjon
erőt, gazdagságot, bölcsességet,
hatalmat és tiszteletet, dicsőséget és áldást.’
13 És minden teremtmény, ki van az Égben és a Földön és a föld alatt és a tengerben és minden, ami ezekben van, ezt mondja:
’A trónon ülőnek és a Báránynak
áldás és tisztelet és dicsőség és hatalom
örökkön örökké.’
14 A négy Lény ezt mondja: ’Ámen! És a huszonnégy Vén leborult és hódolt.

6
És látok. Amint a Bárány egyet a hét pecsétből felnyitott, és hallom, hogy a négy Lény közül egy, mennydörgő hanggal mondja: ’Jöjj és lásd!’ 2 És látom, lám, egy fehér ló, a rajtaülőnél egy íj volt, és koszorú adatott neki, kijött győztesen, hogy győzzön.
3 Mikor a második pecsétet is felnyitotta, hallom, hogy a második Lény ezt mondja: ’Jöjj [és lásd!]’ 4 És kijött egy tűzvörös ló, és aki azon ült, annak megadatott elvenni a békét a Földről, hogy az emberek egymást öljék és adatott nekik nagy harc.
5 Mikor felnyitotta a harmadik pecsétet is, hallom, hogy a harmadik Lény mondja: ’Jöjj [és lásd]!’ És látok. És íme, egy fekete ló, és annak, aki azon ült, egy mérleg van a kezében. 6 És hallom, mint hangot a négy Lényt szólamlani: ’A búza litere egy dénár, három liter árpa egy dénár, de az olajat és a bort ne bántsd!
7 Amikor a negyedik pecsétet is felnyitotta, hallom a negyedik Lény hangját, amely ezt mondja: ’Eredj!’ 8 És látok. Íme, egy sárga színű ló, és aki rajta ült, annak a neve, Halál, és az Alvilág követi azt; és hatalom adatik azoknak a Föld negyed része fölött karddal öldökölni, éhséggel, halállal, a föld vadállatai által.
9 Amikor felnyitotta az ötödik pecsétet is, látom az oltár alatt, azoknak a lelkeit, akik megölettek az Isten igéiért és tanúságáért, amit kaptak. 10 És nagy hangon kiáltanak, szólván: ’Parancsolónk, aki Igaz és Szent, meddig nem ítélsz még és nem állsz bosszút a mi vérünkért azokon, akik a földön laknak?’ 11 És adatott azoknak fehér ruha és mondatott nekik, hogy egy kis ideig legyenek nyugton, amíg beteljesedik a rabszolgatársaiknak és testvéreiknek a száma, akiknek még meg kell öletniük, amint ők is megölettek.
12 Azután láttam, hogy a hatodik pecsétet is felnyitotta, és nagy földrengés lett és a Nap fekete lett, mint a szőrzsák, és a Hold egészen olyan lett, mint a vér. 13 És az Ég csillagai a földre estek, amint a fügefa hullajtja az éretlen gyümölcseit, amikor nagy szél rázza. 14 És az Ég eltűnt, mint amikor a papírtekercset összegöngyölik, és minden hegy és sziget a helyéről elmozdíttatik. 15 És a föld uralkodói, a nagyok, az ezredesek, a gazdagok, az erősek, minden rabszolga, minden szabad, elrejtette magát barlangokba és a hegyek kőszikláiba. 16 És mondják a hegyeknek és a kőszikláknak: ’Essetek ránk és rejtsetek el minket annak az arca elől, aki a trónon ül, a Bárány haragjától. 17 Mert eljött az ő haragjának nagy napja, ki lesz képes megállni?

7
Ezek után láttam állni négy hírnököt a Föld négy szegletén, a Föld négy szélét tartva, hogy a szél ne fújjon a földre, sem a tengeren, se semmi fákat. 2 És láttam más hírnököt felszállni napkelet felől, akinek az Élő Isten pecsétje volt a kezében, és nagy hanggal kiáltotta a négy hírnöknek, akiknek megadatott, hogy ártsanak az földnek és a tengereknek. 3 Mondván: ’Ne ártsatok se a földnek, se a tengernek, se a fáknak addig, amíg meg nem pecsételjük a homlokát a mi Istenünk rabszolgáinak.
4 És hallottam a megpecsételtek számát: Száznegyvennégyezer, Izrael minden törzsének fiaiból megpecsételtek száma:
5 Júda törzséből tizenkétezer a megpecsételt,
Rúben törzséből tizenkétezer,
Gád törzséből tizenkétezer,
6 Áser törzséből tizenkétezer,
Neftali törzséből tizenkétezer,
Manassze törzséből tizenkétezer,
7 Simeon törzséből tizenkétezer,
Lévi törzséből tizenkétezer,
Isszakár törzséből tizenkétezer,
8 Zebulon törzséből tizenkétezer,
József törzséből tizenkétezer,
Benjamin törzséből tizenkétezer a megpecsételt.
9 Ezek után ismét láttam. Íme, nagy sokaság, amelyet senki sem tudott megszámlálni, minden nemzetből, törzsből, népből, nyelvből, és a trón előtt álltak a Bárány előtt fehér ruhába öltözve, és a kezeikben pálmaágak voltak. 10 És nagy hanggal kiáltottak mondván:
’Az üdvösség a mi Istenünké, a trónon ülőé, a Bárányé!’
11 A hírnökök, pedig mindahányan a Vének, a trón és a négy Lény körül álltak és a trón előtt arcra borulva hódoltak az Istennek. 12 Mondván:
’Ámen, áldás , dicsőség, bölcsesség,
hálaadás, tisztelet, hatalom, erő
a mi Istenünknek örökkön örökké, Ámen.’
13 Akkor felelt egy a Vének közül és mondta nekem: ’Ezek pedig, akik fehér ruhába vannak öltözve, kik és honnan jöttek?’ 14 Mondtam neki: ’Uram, te tudod!’ Erre mondta nekem:
’Ezek azok, akik a nagy nyomorúságból jöttek
és megmosták a ruháikat és megfehérítették a Bárány vérében.
15 Ezért vannak az isten trónja előtt. Szolgálnak neki a Templomában éjjel-nappal,
és a trónon ülő sátorát feszíti fölébük.
16 Nem éheznek többé és sem nem szomjaznak,
sem a nap nem tűz rájuk, sem a hőség.
17 Mert a Bárány, aki a trón közepén legelteti őket, és élő vizek forrásához viszi őket,
és az ő szemeikből minden könnyet eltöröl az Isten.

 

8
És amikor felnyitotta a hetedik pecsétet, nagy csend lett az egész Égben, mintegy félóráig. 2 És láttam azt a hét hírnököt, akik az Isten előtt állnak, csatakürt adatott nekik. 3 És másik hírnök jött, arany füstölőt tartva megállt az oltárnál; és adatott neki sok tömjén, hogy adja hozzá a szentek minden imádságához az arany oltárra, ami a trón előtt állt. 4 És felszáll a szentek könyörgése az Istenhez a hírnök kezéből. 5 Azután vette a hírnök a tömjénezőt és megtöltötte az oltár tüzével, és ledobta a földre; mire lettek mennydörgés, hangok, villámok és földrengések.

6 A hét hírnök, akiknél a hét kürt volt, felkészült, hogy kürtöljön.
7 Kürtölt az első, lett jégeső és tűz, vérrel vegyesen és a földre esett. És a föld harmada megégett, és a fák harmada megégett, és minden zöld fű harmada.
8 És kürtölt a második hírnök, és valami tűzzel égő nagy hegy esett a tengerbe, és a tengerek harmada vérré lett. 9 És elhalt a tengerben a lélekkel bíró teremtmények harmada, és elpusztult a hajók harmada.
10 És kürtölt a harmadik hírnök, egy nagy égő csillag esett le az égből, mint egy lámpás, leesett a folyok harmadára és a vizek forrásaira; 11 és a csillag nevét Ürömnek mondják, és a vizek harmada ürömmé lett, sok ember halt meg a víztől, megkeseredett.
12 És kürtölt a negyedik angyal, és megveretett a Nap harmad része és a Hold harmad része és a csillagok harmad része, úgyhogy a harmaduk elsötétült és a nappal harmada nem világított és az éjszakához volt hasonló.
13 És láttam; hallottam, hogy egy sas szárnyalt át az Ég-középen és nagy hanggal szólt: „Jaj, jaj, jaj, a földön lakozóknak a még hátralévő másik három hírnök kürtölése miatt, akik kürtölni fognak.

 

9
És az ötödik hírnök is kürtölt: Láttam egy csillagot lehullani az égből a földre, és a mélység kútjának kulcsa neki adatott, 2 és megnyitotta a mélység kútját és füst szállt föl a kútból, mint egy nagy kemence füstje, a Nap és a levegő elsötétült a kút füstjétől. 3 A füstből sáskák jöttek elő a földre, és olyan hatalom adatott nekik, mint a skorpióknak a földön, 4 és parancs adatott nekik, hogy ne ártsanak a föld füvének, sem semmi veteménynek, sem a fáknak, hanem csak azoknak az embereknek, akik homlokán nincs az Isten pecsétje. 5 És adatott nekik, hogy meg ne ölessenek, hanem gyötrődjenek öt hónapig, gyötretésük, pedig olyan mint a skorpió gyötrése, mikor megszúrja az embert. 6 Azokban a napokban az emberek keresni fogják a halált, de nem találják, vágyni fogják a halált, de a halál elfut előlük.
7 A sáskák hasonlata, hasonlóak a harcra felkészített lovakhoz, fejükön aranyhoz hasonló koszorúval, arcuk pedig hasonló az emberi archoz, 8 hajuk, mint az asszonyi haj, foguk, mint az oroszlánoké, 9 és mellvértjük, mint az acél mellvért, szárnyuk hangja pedig olyan volt, mint a harcba futó sok harci szekér hangja, 10 a skorpióéhoz hasonló farkuk van és fullánkjuk. A farkukban van az erejük, hogy az embereknek ártsanak öt hónapig. 11 Uralkodó is van fölöttük, a mélység hírnöke, akinek a neve héberül Abaddón, görögül Apollion, magyarul Pusztító.
12 Az első jaj elment, de íme még két jaj érkezik ezután.
13 És kürtölt a hatodik hírnök, és egy hangot hallottam az Isten előtt lévő aranyoltár [négy] szarva közül. 14 Ez volt a szózat a hatodik hírnöknek, akinél a kürt volt: „Oldozd el a négy hírnököt, akik a nagy Eufrátesz folyónál vannak megkötözve”. 15 Eloldoztatott a négy hírnök, akik készek voltak órára, napra, hónapra és évre, hogy megöljék az emberek harmadát.
16 A lovas sereg száma húszezerszer tízezer; hallottam a számukat.
17 A látomásban ilyennek láttam a lovakat és az azon ülőket: mellvértjük tűzszerű, jácintszínű és kénkőszínű volt, a lovak feje, mint az oroszlán feje, szájukból tűz, füst és kénkő jött elő. 18 Ettől a háromtól megöletett az emberek harmada, a tűztől, a füsttől és a kénkőtől, ami kijött a szájukból. 19 Mert az ő erejük a szájukban van, mert azok farka a kígyókhoz hasonló, fejük van és azzal ártanak.
20 És az emberek többi része, akik nem ölettek meg a csapásokban, akik nem változtatták meg értelmüket, kezeik művei miatt, hogy ne hódoljanak ördögöknek, arany, ezüst, érc, kő és fa képzeteknek, amelyek sem látni nem képesek, sem hallani, sem járni. 21 és nem gondolták át gyilkosságaikat, varázslataikat, paráznaságaikat és a tolvajlásaikat.

 

10
És láttam más erős hírnököt alászállni az Égből, felhővel körülvetten, a fején szivárvány volt és az arca olyan volt, mint a Nap és a lábai, mint tűz oszlopok. 2 Kezében nyitott könyvet tartott, jobb lábát a tengerre tette, a bal lábát pedig a földre. 3 És olyan nagy hanggal kiáltott, mint amikor az oroszlán bömböl, és amikor kiáltott a hét mennydörgés mondta el a maga szózatát. 4 És mikor a hét mennydörgés megszólalt, írni készültem, de az Égből egy hang szólalt meg: „Pecsételd le, amit a hét mennydörgés szólt, és ne írd le!”
5 Ekkor a hírnök, akit állni láttam a tenger és a föld felett, felemelte jobb kezét az Ég felé, 6 és megesküdött az örökkön örökké Élőre, aki az Eget teremtette, és a benne levő dolgokat, és a földet és a benne levő dolgokat, és a tengert és a benne levő dolgokat, mert idő nem lesz már. 7 Hanem a hetedik hírnök hangjának napjaiban, mikor kürtölni készül, teljesedik az Isten titka, amelyet a próféták, az ő rabszolgái meghirdettek.
8 És ismét hangot hallottam az Égből, amint hozzám beszél, szólván: „Eredj, vedd a nyitott könyvet a tenger és a föld fölött álló hírnök kezéből!” 9 Odamentem a hírnökhöz, azt mondva, hogy adja nekem a könyvet. Az mondta nekem: „Vedd és edd meg egészen ezt, keserű lesz a gyomrodban, azonban a szádban édes lesz, mint a méz.”
10 És elvettem a hírnök kezéből a könyvet és megettem egészen, és a számban olyan lett, mint a méz, mikor felfaltam azt keserű lett a gyomromban. 11 Azt mondták nekem: „Ismét prófétálnod kell a népeknek, nemzeteknek, nyelveknek és sok uralkodónak.

11
Ekkor egy mérővesszőhöz hasonló nádszálat adtak nekem, mondván: „Kelj fel és mérd meg az Isten Szentélyét , az oltárt és a benne hódolókat! 2 De a Szentély külső udvarát, hagyd ki, ne mérd meg, mert a nemzeteknek adatik, akik a szent várost negyven hónapig gyötreni fogják.
3 Megadom két tanúmnak, hogy ezerkétszázhatvan napig prófétáljanak szőrzsákba öltözve. 4 Ők a két olajfa és a két világító, akik a Föld Úr előtt állnak. 5 Ha valaki ártani akar nekik, szájukból tűz jön ki és elpusztítja ellenségeiket, ha valaki ártani akarna nekik, eképpen kell elpusztíttatnia. 6 Ezeknek hatalmuk van az eget bezárni, hogy ne essen az eső prófétálásuk napjaiban, hatalmuk van a vizek fölött vérré fordítani azokat, és mindenféle csapással súlytani a földet, ahányszor csak akarják.
7 Amikor beteljesedik a tanúságuk, a mélységből fellépő fenevad harcba száll ellenük, legyőzi és elpusztítja őket. 8 Holttestük annak a nagy városnak a terén fog feküdni, amit szellemileg Szodomának és Egyiptomnak neveznek, ahol az ő urukat is megfeszítették. 9 Sokan fogják látni a holttestüket a népekből, törzsekből, nyelvekből és nemzetekből három és fél napig és nem engedik holttestüket a sírba tenni. 10 A Föld lakói pedig örvendezni fognak felettük, és vigadoznak, és ajándékokat küldenek majd egymásnak, mert ez a két próféta gyötörte a Föld lakóit.
11 De három és fél nap múlva, az Istentől az Élet Szelleme száll beléjük, lábaikra állnak és nagy félelem szállja meg az őket látókat. 12 Ekkor egy nagy hangot hallanak az Égből, ami azt mondja nekik: „Szálljatok fel ide!” És felszállnak az Égbe a felhőben, ellenségeik pedig látják őket. 13 Abban az órában nagy földrengés lesz és a város tizede elpusztul. És megöletik a földrengésben név szerint hétezer ember. A többiek félni fognak és dicsőítik az Égi Istent.
14 A második jaj elmúlt, de ím, a harmadik hamarosan érkezik.
15 És kürtölt a hetedik hírnök. És nagy hang lett az Égben, szólván:
„A mi Urunké és az ő Felkentjéé lett a Világ uradalma,
és uralkodni fog örökkön örökké! Ámen!”
16 Ekkor az Isten előtt, trónjaikon ülő huszonnégy Vén, arcukra borultak és hódoltak az Istennek, 17 mondván:
„Hálát adunk neked Mindenható, Úristen,
aki van és aki volt,
mert átvetted nagy hatalmadat
és uralkodtál,
18 és a nemzetek megharagudtak,
és eljött a te haragod,
és a halottak ítéletének ideje,
és hogy megadják a jutalmat a te rabszolgáidnak a prófétáknak,
és a szenteknek, és a nevedet félőknek,
a kicsiknek és a nagyoknak,
hogy megrontassanak, akik megrontották a Földet.
19 És megnyílt Isten Szentélye az Égben, és láthatóvá lett a szövetség szekrénye az ő templomában, és lettek villámok, hangok, mennydörgések, földrengés és nagy jégeső.

12
És nagy jel látszott az Égben, a Naptól körülölelt asszony, a lábai alatt a Hold, a feje körül pedig koszorú tizenkét csillagból; 2 és a méhében volt, és kiáltott vajúdván, és gyötrődve szül. 3 De egy másik jel is látszik az Égben, egy nagy vörös sárkány, aminek hét feje, tíz szarva és a fejein hét diadém. 4 És az Ég csillagainak harmadrészét a farka után vonszolja, és a Földre veti azokat. És a szülő asszony elé áll a sárkány, hogy amikor megszületik a gyermeke, felfalja. 5 És fiút szült, aki majd vasvesszővel legelteti a nemzeteket; És az Istenhez ragadtatik a gyermek, az ő trónjához. 6 Az asszony pedig a pusztába futott, ahol az Istentől készített helye van, hogy ott táplálják ezerkétszázhatvan napig.
7 És harc támadt az Égben, Mikhaél és hírnökei harcolnak a sárkánnyal, és a sárkány is harcolt vele és az ő hírnökei. 8 Az Égben pedig nem találtatott neki hatalom, sem hely. 9 És levettetett a nagy sárkány, az ősi kígyó, akit ördögnek és Sátánnak neveznek, az egész lakott világot megtévesztő, levettetett a Földre, és vele együtt a hírnökei is levettettek. 10 És nagy hangot hallottam az Égből, így szólva:
„Most lett meg a szabadulás és az erő
és az Istenünk országa
és az ő Felkentjének hatalma,
mert levettetett a testvéreink vádlója
aki a mi Istenünk előtt vádolta őket,
éjjel és nappal.
11 Ők legyőzték őt a Bárány vére által,
és a tanúskodók igéje által
és lelküket sem sajnálták , egészen a halálig.
12 Vigadjatok tehát Egek
és ti benne sátorozók.
Jaj a Földnek és a tengernek,
mert a vádló leszállt hozzájuk
nagy indulattal,
tudva, hogy kevés ideje van.
13 És mert látta a sárkány, hogy a Földre vettetett, üldözni kezdte az asszonyt, aki a fiút szülte. 14 De adatott az asszonynak két nagy sasszárny, hogy a pusztába szárnyaljon, a helyére, ahol táplálják ideig és ideig és fél ideig, a kígyó arcától. 15 És a kígyó a szájából vizet vetett az asszony után, mint folyót, hogy a folyótól elsodorttá tegye. 16 De segített a Föld az asszonynak és megnyitotta a Föld a száját és teljesen beitta a folyamot, amit a sárkány vetett ki a száján. 17 És megharagudott a sárkány az asszonyra, elment harcolni a többiekkel, akik az asszony magvából valók és megtartják az Isten parancsolatait és Jézus tanúságát bírják.
18 És a tenger fövenyére állt.

13
És látok egy vadat a tengerből felemelkedni, tíz szarva, hét feje és a szarvain tíz diadém volt, a fejein pedig a káromlás neve. 2 A vad, akit láttam, a párduchoz volt hasonló és a lábai, mint a medvéé és a szája, mint az oroszlán szája. És odaadta neki a sárkány, erejét, trónját és nagy hatalmat. 3 És fejei közül egynek, mintha halálos vágás lenne, de a halálos sebét meggyógyították.
És csodálkozott az egész Föld a vad után, 4 és hódoltak a sárkánynak, mert látták a vad hatalmát, és hódoltak a vadnak, így szólva: „Ki hasonló a vadhoz, ki harcolhatna vele?”
5 És beszélő száj adatott neki, nagy és káromló, és hatalom adatott neki, hogy negyven [és] két napig tevékenykedhessen. 6 Megnyitotta a száját az Isten káromlására; az ő nevét káromolta és az ő sátorát és az Égben sátorozókat. 7 És megadatott neki, hogy tevékenyen harcoljon a szentek ellen és legyőzze őket, és hatalom adatott neki minden törzs, nép, nyelv és nemzet felett. 8 És hódolni fognak neki mind, akik a Földön laknak és nincs beírva a nevük a Világ kezdetétől a levágott Báránynál levő Élet Könyvébe.
9 Akinek van füle, hallja meg:
10 Ha valaki foglyul ejt, fogságra vitetik,
ha valaki karddal öl, azt kard által ölik meg.
Ebben van a szentek állhatatossága és bizalma.
11 És másik vadat látok kilépni a földre, két szarva hasonló volt a Bárányéhoz, de úgy beszélt, mint a sárkány; 12 mindent az első vad hatalmával tesz, őelőtte; és hódolójává teszi az első vadnak a Földet és a benne lakozókat, hogy meggyógyítsák az ő halálos sebét. 13 És nagy jelet tesz, hogy tűz száll alá az égből a földre az emberek előtt; 14 és megtéveszti e jelek által a földön lakókat, amiket a vad előtt tenni adattak neki. Szólt a földön lakóknak, hogy készítsék el a vad képét, akit kard sebzett és megéledt.
15 És megadatott neki, hogy szellemet adjon a vad képmásának, és hogy beszéljen is a vad képe és hogy megtehesse, [hogy] aki nem hódol a vad képe előtt, azokat megölhesse. 16 És azt teszi minddel, kicsivel és naggyal, gazdaggal és szegénnyel, szabaddal és rabszolgával, hogy pecsét adassék nekik a jobb kezükre vagy a homlokukra. 17 és hogy senki se tudjon vásárolni vagy eladni, csak ha megvan a vad nevének pecsétje vagy az ő nevének száma. 18 Ebben van a bölcsesség. Kinek értelme van számítsa ki a vad számát, mert emberi szám az; és az ő száma: hatszázhatvanhat.

14
És láttam; lám a Sión hegyén áll a Bárány és vele száznegyvennégyezer, akiknek a homlokára van megírva az ő neve és az ő Atyjának neve. 2 És az Égből hangot hallottam, mint sok víz hangját és mint nagy mennydörgés hangja és úgy hallottam, mint hárfán hárfázó hárfások hangját. 3 És új ódát énekeltek a trón előtt és a négy Lény és a Vének előtt és senki sem volt képes megtanulni ezt az ódát, csak száznegyvennégyezer, akik megvásároltattak a földről.
4 ezek azok, akik asszonnyal nem szennyezték be magukat, mert szüzek, ezek, akik követik a Bárányt, ahova csak vezeti őket, ezek az emberek közül megvásároltak, zsengéül az Istennek és a Báránynak. 5 és szájukban nem találtatott hazugság, [mert] hibátlanok.
6 És másik hírnököt láttam az égboltozat közepén szárnyalni, örök jóhír volt nála a földön lakozóknak hirdetni, minden nemzetnek, törzsnek, nyelvnek és népnek, 7 nagy hanggal szólva:
„Féljétek az Istent, dicsőítsétek, mert eljött ítéletének órája, és hódoljatok annak, aki az eget, a földet, a tengert és a vizek forrásait alkotta!”
8 És ezt egy második hírnök követte, szólván:
„Elesett, elesett a nagy Babilon, amely a paráznaság indulatának borával itatott meg minden nemzetet!”
9 Harmadik hírnök követte ezt, szólván:
„Aki hódol a vadállatnak és a képmásának és a homlokára vagy kezére rakja bélyegét, 10 az is inni fog az Isten indulatának borából, melyet keveretlenül adnak nekik haragjának poharából és tűzzel és kénkővel fogják kínozni a szent hírnökök és a Bárány előtt. 11 Kínjaik füstje felszáll majd örökkön-örökké, és nem lesz nyugalmuk sem nappal, sem éjjel azoknak, akik a fenevad és annak képmása előtt hódolnak, sem annak, aki magára veszi a fenevad nevének bélyegét. 12 Itt a szentek állhatatossága, akik őrzik Isten parancsolatait és a Jézusba vetett hitet.”
13 Majd hangot hallottam az Égből, így szólni: „Írd:
Boldogok mostantól a halottak, akik az Úrban halnak meg! Igen, így szól a Szellem: hogy megpihenjenek munkáiktól, mert tetteik követik őket.”
14 És íme, egy fehér felhőt láttam, és a felhőn ülve az Emberfiához hasonlót, a fején arany koszorút, a kezében éles sarlót. 15 Aztán másik hírnök jött ki a Szentélyből, nagy hanggal kiáltott a felhőn ülőnek:
„Küld sarlódat és arass, mert elérkezett az aratás ideje, mert kiszáradt már a föld aratnivalója!”
16 És a felhőn ülő levette a sarlóját a földre és a föld learattatott.
17 És másik hírnök jött ki az Égi Szentélyből, neki is éles sarlója volt. 18 És ismét egy másik hírnök jött ki az oltártól, akinek hatalma van a tűz fölött és nagy hanggal kiáltott, annak, akinél az éles sarló volt: „Küld éles sarlódat és szüreteld le a föld szőlőjének fürtjeit, mert megértek annak szőlőszemei.” 19 És a hírnök levetette sarlóját a földre, és leszüretelte a föld szőlőjét, és Isten indulatának nagy szőlőprésébe dobta. 20 Megtaposták a szőlőprést a városon kívül, s vér folyt ki a lovak zablájáig, ezerhatszáz sztadionnyira.

15
Ekkor egy másik nagy és csodálatos jelet láttam az égben, Hét hírnököt, akiknél a hét utolsó csapás volt, mert azokban teljesíttetik be az Isten indulata.
2 És láttam, mint tűzzel elegyített üvegtengert, és a fenevadat és az ő képmását és az ő nevének számát legyőzőket, Isten hárfáival az üvegtenger fölött állva. 3 és éneklik Isten rabszolgájának, Mózesnek a dalát és a Bárány dalát, szólván:
„Nagy és csodálatosak a te munkái,
Mindenható urunk Istenünk,
Igazságosak és Igazak a Te útjaid,
Nemzetek Fejedelme;
4 Ki ne félne Téged, Uram
És dicsőítené a nevedet?
Mert egyedül vagy szent,
Mert minden nemzet eljön
És hódol előtted!
Mert igazságosságaid nyilvánvalókká lettek.”
5 Majd ezután láttam, megnyílt a tanúság sátorának Szentélye az Égben, 6 és kijött a Szentélyből a hét hírnök, akiknél a hét csapás volt, tiszta, fehér gyolcsba öltözve, mellüket pedig aranyöv övezte. 7 Az egyik a négy Lény közül hét aranycsészét adott a hét hírnöknek, amik az örökkön-örökké Élő Isten indulatával vannak megtöltve. 8 Az Isten dicsősége és hatalma azonban füsttel töltötte meg a Szentélyt, úgy¬hogy senki addig be nem léphetett a Szentélybe, ameddig a hét hírnök hét csapása beteljesíttetik.

16
És egy nagy hangot hallottam a Szentélyből, mely így szólt a hét hírnökhöz: „Menjetek és öntsétek az Isten indulatának hét csészéjét a földre!”
2 És elment az első és kiöntötte a csészéjét a földre, és lett gonosz és veszélyes fekély az embereken, akik a fenevad bélyegét viselték és hódoltak képmása előtt.
3 A második is kiöntötte csészéjét a tengerbe és az vérré lett, mint a halott, és minden élő lélek holttá lett a tengerben.
4 És a harmadik is kiöntötte a csészéjét a folyókra és a forrásokra és azok vérré lettek. 5 És hallottam a vizek hírnökét, szólván:
„Igazságos vagy, aki vagy, aki voltál, aki „olyan”,
Mert így ítéltél.
6 mert szentek és próféták vérét ontották ki,
Vért adtál nekik inni,
Valóban megérdemelték.”
7 Egy másikat is hallottam a tűzoltár felöl, szólván:
„Igen, Uram, mindenható Isten,
Igazak és igazságosak a te ítéleteid.”
8 A negyedik is kiöntötte csészéjét a Napra, és adatott neki hogy forrósággal gyötörje az embereket tűzben. 9 És az embereket égette a nagy forróság és káromolták az Isten nevét, akinek hatalma van ezeken a csapásokon és nem értelmeztek át semmit, hogy dicsőséget adjanak neki!
10 Az ötödik is kiöntötte csészéjét a fenevad trónjára, és az ő országában sötétség lett, és nyelvüket rágták fájdalmukban. 11 És fájdalmaik és sebeik miatt káromolták az Ég Istenét, de nem értelmezték át tetteiket.
12 A hatodik is kiöntötte a csészéjét abba az Eufrátesz nagy folyamába, és kiszáradt a vize, hogy a napkeleti fejedelmek előtt elkészíttessék az Út. 13 És láttam, hogy a sárkány szájából és a fenevad szájából és az álpróféta szájából három tisztátalan szellem jön ki, mint békák. 14 Mert ördögök szellemei, amik jeleket tesznek, s kijőve összegyűjtik az egész lakott világ fejedelmeit a háborúra, a mindenható Isten nagy napjára. 15 – úgy jövök, mint egy tolvaj, boldog a virrasztó, a ruháját őrző, hogy meztelenül ne járjon, és ne lássák szégyenét! 16 és összegyűjti őket arra a helyre, amit héberül Armageddonnak neveznek. –
17 A hetedik is kiöntötte csészéjét a levegőre, és nagy hang jött ki a Szentélyből, a tróntól: „Meglett!” 18 És nagy villámlások, és hang és mennydörgés és földmozgás lett, olyan, ami még nem volt, mióta ember lett a földön, olyan nagy földmozgás! 19 A nagy város három résszé lett, a nemzetek városai elestek. Az Isten előtt megemlékez¬tek a nagy Babilonról, és az Isten haragos indulata borának poharával adtak neki. 20 És minden sziget eltűnt, s a hegyekre nem találtak rá. 21 Talentumnyi jegekből, az égből nagy eső esett az emberekre. A jégeső csapása miatt az emberek káromolták az Istent, mert igen nagy volt az a csapás.

17
És egy a hét hírnök közül, akiknek a hét csészéje van, odajött hozzám és beszédbe elegyedet: „Jöjj, megmutatom neked a nagy parázna nő ítéletét, aki a sok vizek felett ül, 2 akivel a föld fejedelmei paráználkodtak és aki paráznasága borától megrészegedtek a föld lakói. 3 És szellemben elvitt engem a pusztába.
Láttam egy asszonyt skarlátvörös fenevadon ülni, tele a káromlás neveivel, hét feje és tíz szarva volt. 4 És az asszony bíborba, skarlátvörösbe volt öltözve, arannyal, értékes kövekkel és gyöngyökkel ékesítették, kezében aranykehely, telve utálatossággal és paráznaságának tisztátalanságával. 5 És a homlokán ez a név volt írva, titok: A nagy Babilon, a paráznaság és a föld utálatosságának anyja. 6 És láttam, hogy az asszony megrészegedett a szentek és Jézus tanúinak vérétől. Mikor láttam őt, nagyon csodálkoztam.
7 Ezt mondta nekem a hírnök: „Miért csodálkozol? Megmondom én neked az asszony és a fenevad titkát, aki hordozza őt és hét feje és tíz szarva van!
8 A fenevad, akit láttál, volt és nincs, de felszállni készül a mélységből, és ez a vesztére vezet. A föld lakói pedig csodálkozni fognak – azok, akiknek a neve nincsen beírva az élet könyvébe, a világ keletkezése óta – amikor látják a fenevadak, ami volt és nincs, ámde megérkezik. 9 Ez a bölcs értelme ennek: A hét fej a hét hegy, amelyeken az asszony ül, a hét fejedelem. 10 Öt már elesett, egy most van, a másik még nem jött el. Amikor eljön, rövid lesz maradása. 11 És a fenevad, amelyik volt és nincs, ő a nyolcadik, és a hétből van, és a vesztébe jut. 12 És a tíz szarv, amit láttál, tíz fejedelem, akik még nem kaptak fejedelemséget, azonban, mint fejedelmek hatalmat kapnak egy órára a fenevad után. 13 Ezek egy véleményen vannak, erejüket és hatalmukat átadják a fenevadnak. 14 Ezek harcolni fognak a Bárány ellen, de a Bárány legyőzi őket, mert urak ura és fejedelmek fejedelme, akik vele vannak, hivatottai, választottai és hűségesek.”
15 És így szól nekem: „a vizek, amit láttál, ahol a parázna ül, népek, tömegek, nemzetek és nyelvek. 16 A tíz szarv, amit a fenevadon láttál, meggyűlölik a paráznát pusztává és mezítelenné teszik őt, megeszik a húsát és tűzön égetik el. 17 Mert az Isten adta azt a szívükbe, hogy az ő szándékát tegyék, hogy egy szándékkal tegyenek és a fejedelemségüket a fenevadnak adják, míg az Isten igéi be nem teljesednek. 18 És az asszony, akit láttál, a Nagy város, akinek fejedelemsége van a föld fejedelmei felett.”

18
Ezután másik hírnököt láttam alászállni az Égből, nagy hatalommal és az ő dicsőségétől fénylett a föld; 2 és erős hanggal így kiáltott:
„Elesett, elesett a nagy Babilon, ördögök lakhelyévé lett és minden tisztátalan szellem börtöne és minden tisztátalan (ragadozó) madár [és minden tisztátalan fenevad] gyűlöletes börtöne.
3 Mert parázna indulatának borából ivott minden nemzet és vele paráználkodtak a föld fejedelmei és a föld kereskedői, akik az ő fényűzésének erejéből gazdagodtak meg.”
4 És egy másik hangot hallottam szólni az Égből:
„Menjetek ki, én népem onnan, hogy közösségetek ne legyen az ő vétkeiben és hogy ne kapjatok az ő csapásaiból.
5 Mert vétkei az Égig halmozódtak és megemlékezett az Isten az ő igazságtalanságairól. 6 Fizessetek vissza neki, amint ő is adott és az ő művei kétszeresének kétszeresét, abba a pohárba, amit ő kevert, keverjetek kétszeresen. 7 Amekkora volt dicsekvése és fényűzése, annyi gyötrelmet és gyászt adjatok neki, mert szívében így szólt: ‘Fejedelemasszonyként ülök, nem vagyok özvegy, gyászt nem látok.’ 8 Ezért egy napon jönnek rá a csapások, a halál, a gyász, az éhség és tűz fogja megégetni, mert erős az Isten, az őt ítélő!’
9 És siratni és gyászolni fogják őt a föld fejedelmei, akik vele együtt paráználkodtak és dőzsöltek, amikor látják majd tűzének füstjét. 10 A gyötrelmeitől félve messzire álltak tőle, így szólva:
„Jaj, jaj, a nagy város,
Az erős város, Babilon,
Mert egy óra alatt eljött a te ítéleted!”
11 A föld kereskedői sírni és gyászolni fognak fölötte, mert senki sem vásárolja meg többé áruikat: 12 arany és ezüst árut, ékkövet, gyöngyöt, gyolcsot, bíbort, selymet és karmazsint, semmiféle citromfát, sem elefántcsont eszközt és egyetlen ékkőből, rézből, vasból, márványból való edényt sem, 13 és fahéjat, illatszereket, kenetet, tömjént, bort, olajat, lisztlángot, gabonát, barmokat, juhokat, lovakat, kocsikat, testeket és emberi lelkeket.
14 A lelked számára kívánatos gyümölcsök
eltávoztak tőled,
Minden drágaság és csillogás elveszett tőled,
és többé már nem találják meg!
15 Ezek a kereskedők, akik meggazdagodtak, megálltak tőle távol, félve gyötrelmeitől, sírva és gyászolva, 16 szólván:
„Jaj, jaj, a nagy város,
Amely gyolcsba, bíborba, skarlátba öltözött,
És bearanyozták, arannyal, ékkővel és gyöngyökkel,
17 és egy óra alatt pusztasággá lett ekkora gazdagság!”
És minden hajókormányos, minden tengeren hajózó és akik tavakon munkálkodnak, megállnak távol, 18 és kiáltanak, mikor látják tüzének füstjét, szólván: Ki hasonló ehhez a nagy városhoz? 19 és hamut hintettek fejükre, és kiáltva siratták és gyászolták, szólván:
„Jaj, jaj, a nagy város,
Meggazdagodtak benned, mind, akik hajókkal rendelkeztek
a tengeren, a Te kincseidből,
mert egy óra alatt pusztává lett!
20 Vigadj rajta ég, s ti szentek, apostolok és próféták, mert elítélte őt az Isten ti¬érettetek.”
21 Ekkor egy erős hírnök felemelt egy akkora követ, mint egy nagy malomkő és bele vetette a tengerbe, mondván:
„Ilyen erővel vetik le Babilont,
a nagy várost,
és többé nem találják meg!
22 Citerások, zenészek, fuvolások
és kürtösök hangja
nem hallik benned többé;
Semmilyen művész
nem található meg benned többé,
és malom hangja
nem hallatszik benned!
23 mécs fénye
nem fénylik többé benned,
vőlegény és menyasszony hangja
nem hallatszik benned,
mert kereskedőid voltak a legnagyobbak a földön,
mert varázslóid minden nemzet félrevezetői!
24 és benned található a szentek és próféták vére,
És a föld összes megöltjeié!”

19
Ezek után, mintha nagy sokaság hangját hallottam volna az Égben, így szólván:
„Alleluja!
Üdv, dicsőség és hatalom Istenünknek,
2 mert igazak és igazságosak az ő ítéletei,
Mert elítélte a nagy paráznát,
Aki paráznaságával megrontotta a földet,
És rabszolgáinak vérét megbosszulta annak kezén.”
3 Másodszor így szóltak:
„ Alleluja!
Füstje felszáll örökkön örökké!”
4 És arcra borult a huszonnégy Vén és a négy élőlény és hódoltak a trónon ülő Isten előtt, így szólván:
„Ámen, Alleluja!”
5 A trón felől, pedig egy hang érkezett:
„Dicsérjétek a mi Istenünket,
rabszolgái mind,
ti, akik félitek őt,
kicsinyek és nagyok!”
6 És mintha nagy sokaság hangját hallottam volna, mint sok víz hangja, mint erős mennydörgés hangja:
„Alleluja!
Mert uralkodik a [mi] Urunk, a mindenható.
7 Örüljünk és ujjongjunk és dicsőséget adjunk neki,
Mert elérkezett a Bárány menyegzője és felkészült az ő asszonya
8 és megadatott neki, hogy tiszta és fehér gyolcsot öltsön,
mert a gyolcs a szentek igaz tettei.
9 És így szólt nekem: „Írd meg! Boldogok, akik meghívottak a Bárány menyegzői vacsorájára! „ És szólt hozzám: „ Ezek az Isten igaz igéi.” 10 Ekkor a lába elé estem, hogy leboruljak előtte, de így szólt hozzám: „

Share Button