Lukács 24 görög-magyar

 

1 τῇ δὲ μιᾷ τῶν σαββάτων ὄρθρου βαθέως ἐπὶ τὸ μνῆμα ἦλθαν φέρουσαι ἃ ἡτοίμασαν ἀρώματα.

1 szombat elsején, a hajnal mélyén, a síremlékhez mentek elhozva az előkészített fűszereket.

2 εὗρον δὲ τὸν λίθον ἀποκεκυλισμένον ἀπὸ τοῦ μνημείου,

2 A síremlék kövét, pedig elgördítve találták.

3 εἰσελθοῦσαι δὲ οὐχ εὗρον τὸ σῶμα [[τοῦ κυρίου Ἰησοῦ]].

3 Bementek, de nem találták az Úr Jézus testét.

4 καὶ ἐγένετο ἐν τῷ ἀπορεῖσθαι αὐτὰς περὶ τούτου καὶ ἰδοὺ ἄνδρες δύο ἐπέστησαν αὐταῖς ἐν ἐσθῆτι ἀστραπτούσῃ.

4 És ők zavarban voltak ezek miatt, de lám, két férfi állt melléjük ragyogó ruhában.

5 ἐμφόβων δὲ γενομένων αὐτῶν καὶ κλινουσῶν τὰ πρόσωπα εἰς τὴν γῆν εἶπαν πρὸς αὐτάς Τί ζητεῖτε τὸν ζῶντα μετὰ τῶν νεκρῶν;

5 Ők pedig rémületükben az arcukat a földre hajtották és azok ezt mondták nekik: „Mit keresitek az élőt, a holtak között?

6 [[οὐκ ἔστιν ὧδε, ἀλλὰ ἠγέρθη.]] μνήσθητε ὡς ἐλάλησεν ὑμῖν ἔτι ὢν ἐν τῇ Γαλιλαίᾳ,

6 Nincs itt, hanem feltámadt. Emlékezzetek, mint beszélt nektek, még Galileában lévén!

7 λέγων τὸν υἱὸν τοῦ ἀνθρώπου ὅτι δεῖ παραδοθῆναι εἰς χεῖρας ἀνθρώπων ἁμαρτωλῶν καὶ σταυρωθῆναι καὶ τῇ τρίτῃ ἡμέρᾳ ἀναστῆναι.

7 Mondván: Az Emberfiának a vétkes emberek kezébe kell átadatnia és kereszteltetnie és harmadnapon feltámadnia.”

8 καὶ ἐμνήσθησαν τῶν ῥημάτων αὐτοῦ,

8 Erre visszaemlékeztek szavaira.

9 καὶ ὑποστρέψασαι [ἀπὸ τοῦ μνημείου] ἀπήγγειλαν ταῦτα πάντα τοῖς ἕνδεκα καὶ πᾶσιν τοῖς λοιποῖς.

9 És visszatérve a síremléktől hírt vittek a tizenegynek mindezekről és mind a többieknek.

10 ἦσαν δὲ ἡ Μαγδαληνὴ Μαρία καὶ Ἰωάνα καὶ Μαρία ἡ Ἰακώβου· καὶ αἱ λοιπαὶ σὺν αὐταῖς ἔλεγον πρὸς τοὺς ἀποστόλους ταῦτα.

10 Ezek voltak, a magdalai Mária, Johanna, Jakab anyja Mária és a többi asszony velük együtt.

11 καὶ ἐφάνησαν ἐνώπιον αὐτῶν ὡσεὶ λῆρος τὰ ῥήματα ταῦτα, καὶ ἠπίστουν αὐταῖς.

11 De csak üres beszédnek tűnt fel ez nekik és nem hittek azoknak.

12 [[Ὁ δὲ Πέτρος ἀναστὰς ἔδραμεν ἐπὶ τὸ μνημεῖον· καὶ παρακύψας βλέπει τὰ ὀθόνια μόνα· καὶ ἀπῆλθεν πρὸς αὑτὸν θαυμάζων τὸ γεγονός.]]

12 Péter pedig felkelvén a síremlékhez futott és behajolva egyedül a lepleket látta és elment magában csodálva a megtörténteket.

13 Καὶ ἰδοὺ δύο ἐξ αὐτῶν ἐν αὐτῇ τῇ ἡμέρᾳ ἦσαν πορευόμενοι εἰς κώμην ἀπέχουσαν σταδίους ἑξήκοντα ἀπὸ Ἰερουσαλήμ, ᾗ ὄνομα Ἐμμαούς,

13 És lám, azon a napon kettő közülük egy Emmausz nevű faluba mentek, ami mintegy hatvan sztadionnyira van Jeruzsálemtől.

14 καὶ αὐτοὶ ὡμίλουν πρὸς ἀλλήλους περὶ πάντων τῶν συμβεβηκότων τούτων.

14 És egymás közt a történtekről regéltek.

15 καὶ ἐγένετο ἐν τῷ ὁμιλεῖν αὐτοὺς καὶ συνζητεῖν [καὶ] αὐτὸς Ἰησοῦς ἐγγίσας συνεπορεύετο αὐτοῖς,

15 Történt, hogy regéltek és vitatkoztak egymás közt, maga Jézus szegődött melléjük és ment együtt velük.

16 οἱ δὲ ὀφθαλμοὶ αὐτῶν ἐκρατοῦντο τοῦ μὴ ἐπιγνῶναι αὐτόν.

16 Szemeik azonban le voltak fogva, így nem ismerték fel őt.

17 εἶπεν δὲ πρὸς αὐτούς Τίνες οἱ λόγοι οὗτοι οὓς ἀντιβάλλετε πρὸς ἀλλήλους περιπατοῦντες; καὶ ἐστάθησαν σκυθρωποί.

17 Ezt mondta nekik: „Milyen igék ezek, amiket egymással váltotok útközben?” És búsan megálltak.

18 ἀποκριθεὶς δὲ εἷς ὀνόματι Κλεόπας εἶπεν πρὸς αὐτόν Σὺ μόνος παροικεῖς Ἰερουσαλὴμ καὶ οὐκ ἔγνως τὰ γενόμενα ἐν αὐτῇ ἐν ταῖς ἡμέραις ταύταις;

18 Egy Kleofás nevű, pedig felelve neki, ezt mondta: „Egyedül te nem jártál Jeruzsálemben és nem ismered a történteket, amik ezekben a napokban lettek?”.

19 καὶ εἶπεν αὐτοῖς Ποῖα; οἱ δὲ εἶπαν αὐτῷ Τὰ περὶ Ἰησοῦ τοῦ Ναζαρηνοῦ, ὃς ἐγένετο ἀνὴρ προφήτης δυνατὸς ἐν ἔργῳ καὶ λόγῳ ἐναντίον τοῦ θεοῦ καὶ παντὸς τοῦ λαοῦ,

19 És ezt mondta nekik: „Melyek?” Azok ezt mondták neki: „A názáreti Jézus dolgai, ama férfi, aki erős próféta volt műben és igében, az Isten és az egész nép előtt,

20 ὅπως τε παρέδωκαν αὐτὸν οἱ ἀρχιερεῖς καὶ οἱ ἄρχοντες ἡμῶν εἰς κρίμα θανάτου καὶ ἐσταύρωσαν αὐτόν.

20 hogy adták oda őt a főpapoknak és az elöljáróknak, a halálos ítéletre és hogy keresztelték meg őt.

21 ἡμεῖς δὲ ἠλπίζομεν ὅτι αὐτός ἐστιν ὁ μέλλων λυτροῦσθαι τὸν Ἰσραήλ· ἀλλά γε καὶ σὺν πᾶσιν τούτοις τρίτην ταύτην ἡμέραν ἄγει ἀφ᾽ οὗ ταῦτα ἐγένετο.

21 Pedig mi abban reménykedtünk, hogy ő szándékozik megváltani Izraelt, azonban mindezzel együtt már harmad napja van, hogy ezek történtek.

22 ἀλλὰ καὶ γυναῖκές τινες ἐξ ἡμῶν ἐξέστησαν ἡμᾶς, γενόμεναι ὀρθριναὶ ἐπὶ τὸ μνημεῖον

22 Hanem valami közülünk való asszonyok megzavartak minket, akik a síremlék közelében jártak,

23 καὶ μὴ εὑροῦσαι τὸ σῶμα αὐτοῦ ἦλθαν λέγουσαι καὶ ὀπτασίαν ἀγγέλων ἑωρακέναι, οἳ λέγουσιν αὐτὸν ζῇν.

23 és nem lelték az ő testét és hazajővén elmondták, hogy hírnököket is láttak, akik élőnek mondták őt.

24 καὶ ἀπῆλθάν τινες τῶν σὺν ἡμῖν ἐπὶ τὸ μνημεῖον, καὶ εὗρον οὕτως καθὼς αἱ γυναῖκες εἶπον, αὐτὸν δὲ οὐκ εἶδον.

24 És némelyek közülünk elmentek a síremlékhez és úgy találták, amit az asszonyok is mondták, de őt nem látták.”

25 καὶ αὐτὸς εἶπεν πρὸς αὐτούς Ὦ ἀνόητοι καὶ βραδεῖς τῇ καρδίᾳ τοῦ πιστεύειν ἐπὶ πᾶσιν οἷς ἐλάλησαν οἱ προφῆται·

25 Ő ezt mondta nekik: „Ó ti értetlenek és nehéz szívűek, a próféták beszédeinek elhívésére;

26 οὐχὶ ταῦτα ἔδει παθεῖν τὸν χριστὸν καὶ εἰσελθεῖν εἰς τὴν δόξαν αὐτοῦ;

26 Mert nemde ezeket kellett elszenvednie a Felkentnek és bemennie a maga dicsőségébe?”

27 καὶ ἀρξάμενος ἀπὸ Μωυσέως καὶ ἀπὸ πάντων τῶν προφητῶν διερμήνευσεν αὐτοῖς ἐν πάσαις ταῖς γραφαῖς τὰ περὶ ἑαυτοῦ.

27 És elkezdve Mózestől, a prófétákon át, magyarázta mindazokat, amik az Írásokban voltak, magáról.

28 Καὶ ἤγγισαν εἰς τὴν κώμην οὗ ἐπορεύοντο, καὶ αὐτὸς προσεποιήσατο πορρώτερον πορεύεσθαι.

28 És megérkeztek a faluba, ahova igyekeztek. Ő pedig úgy tett, mint, aki tovább megy.

29 καὶ παρεβιάσαντο αὐτὸν λέγοντες Μεῖνον μεθ᾽ ἡμῶν, ὅτι πρὸς ἑσπέραν ἐστὶν καὶ κέκλικεν ἤδη ἡ ἡμέρα. καὶ εἰσῆλθεν τοῦ μεῖναι σὺν αὐτοῖς.

29 De kényszerítették, mondván: „Maradj velünk, mert estélik és a nappal is megtört már.” És velük maradva bement ő is.

30 Καὶ ἐγένετο ἐν τῷ κατακλιθῆναι αὐτὸν μετ᾽ αὐτῶν λαβὼν τὸν ἄρτον εὐλόγησεν καὶ κλάσας ἐπεδίδου αὐτοῖς·

30 Mikor asztalhoz telepedett velük, vette a kenyeret, megáldotta, megtörte és oda adta nekik.

31 αὐτῶν δὲ διηνοίχθησαν οἱ ὀφθαλμοὶ καὶ ἐπέγνωσαν αὐτόν· καὶ αὐτὸς ἄφαντος ἐγένετο ἀπ᾽ αὐτῶν.

31 Erre megnyíltak a szemeik és felismerték őt, de ő eltűnt előlük.

32 καὶ εἶπαν πρὸς ἀλλήλους Οὐχὶ ἡ καρδία ἡμῶν καιομένη ἦν ὡς ἐλάλει ἡμῖν ἐν τῇ ὁδῷ, ὡς διήνοιγεν ἡμῖν τὰς γραφάς;

32 És így szóltak egymáshoz: „Nemde lángoló volt a szívünk, amit hozzánk beszélt az úton, amit az Írásokat magyarázta?”

33 Καὶ ἀναστάντες αὐτῇ τῇ ὥρᾳ ὑπέστρεψαν εἰς Ἰερουσαλήμ, καὶ εὗρον ἠθροισμένους τοὺς ἕνδεκα καὶ τοὺς σὺν αὐτοῖς,

33 És még ez órában felkeltek és visszafordultak Jeruzsálembe és egybegyűlve találták a tizenegyet és a velük együtt levőket.

34 λέγοντας ὅτι ὄντως ἠγέρθη ὁ κύριος καὶ ὤφθη Σίμωνι.

34 Elmondták nekik, hogy valóban feltámadt az Úr és hogy Simon látta.

35 καὶ αὐτοὶ ἐξηγοῦντο τὰ ἐν τῇ ὁδῷ καὶ ὡς ἐγνώσθη αὐτοῖς ἐν τῇ κλάσει τοῦ ἄρτου.

35 És ezek is elővezették az úton történteket és mint ismerték fel a kenyértörésben.

36 Ταῦτα δὲ αὐτῶν λαλούντων αὐτὸς ἔστη ἐν μέσῳ αὐτῶν [[καὶ λέγει αὐτοῖς Εἰρήνη ὑμῖν]].

36 Mikor ezeket beszélték egymás közt, ő [már] középen állt és így szólt hozzájuk: „Békesség nektek! [Én vagyok, ne féljetek!]

37 πτοηθέντες δὲ καὶ ἔμφοβοι γενόμενοι ἐδόκουν πνεῦμα θεωρεῖν.

37 Azok megrémülve és félelmükben azt gondolták, hogy valami szellemet látnak.

38 καὶ εἶπεν αὐτοῖς Τί τεταραγμένοι ἐστέ, καὶ διὰ τί διαλογισμοὶ ἀναβαίνουσιν ἐν τῇ καρδίᾳ ὑμῶν;

38 Ő ezt mondta nekik: „Miért rendültetek meg és miért kételkedtek a szívetekben?

39 ἴδετε τὰς χεῖράς μου καὶ τοὺς πόδας μου ὅτι ἐγώ εἰμι αὐτός· ψηλαφήσατέ με καὶ ἴδετε, ὅτι πνεῦμα σάρκα καὶ ὀστέα οὐκ ἔχει καθὼς ἐμὲ θεωρεῖτε ἔχοντα.

39 Lássátok a kezeimet és a lábaimat, mert én vagyok az; Tapintsatok meg és lássátok, mert szellemnek nincs húsa és csontja, nekem pedig van.”

40 [[καὶ τοῦτο εἰπὼν ἔδειξεν αὐτοῖς τὰς χεῖρας καὶ τοὺς πόδας.]]

40 És ezeket mondva, megmutatta nekik a kezeit és a lábait.

41 Ἔτι δὲ ἀπιστούντων αὐτῶν ἀπὸ τῆς χαρᾶς καὶ θαυμαζόντων εἶπεν αὐτοῖς Ἔχετέ τι βρώσιμον ἐνθάδε;

41 Amikor pedig, még mindig nem hittek az öröm miatt, ezt mondta nekik: „Van valami ételetek itten?”

42 οἱ δὲ ἐπέδωκαν αὐτῷ ἰχθύος ὀπτοῦ μέρος·

42 Ők pedig adtak neki egy sült halat.

43 καὶ λαβὼν ἐνώπιον αὐτῶν ἔφαγεν.

43 És előttük fogta és megette.

44 Εἶπεν δὲ πρὸς αὐτούς Οὗτοι οἱ λόγοι μου οὓς ἐλάλησα πρὸς ὑμᾶς ἔτι ὢν σὺν ὑμῖν, ὅτι δεῖ πληρωθῆναι πάντα τὰ γεγραμμένα ἐν τῷ νόμῳ Μωυσέως καὶ τοῖς προφήταις καὶ Ψαλμοῖς περὶ ἐμοῦ.

44 Ezt mondta nekik: „Ezek az én igéim, amiket nektek mondtam, amíg veletek voltam, hogy be kell teljesednie mindennek, amik Mózes könyvében megírattak, a prófétáknál és a zsoltárokban felőlem.

45 τότε διήνοιξεν αὐτῶν τὸν νοῦν τοῦ συνιέναι τὰς γραφάς.

45 Akkor megnyitotta az elméjüket, hogy értsék az Írásokat.

46 καὶ εἶπεν αὐτοῖς ὅτι οὕτως γέγραπται παθεῖν τὸν χριστὸν καὶ ἀναστῆναι ἐκ νεκρῶν τῇ τρίτῃ ἡμέρᾳ,

46 És mondta nekik: „Mert így van megírva, a Felkentnek szenvednie kell, de feltámad a halálból harmadnap.

47 καὶ κηρυχθῆναι ἐπὶ τῷ ὀνόματι αὐτοῦ μετάνοιαν εἰς ἄφεσιν ἁμαρτιῶν εἰς πάντα τὰ ἔθνη, – ἀρξάμενοι ἀπὸ Ἰερουσαλήμ·

47 és hirdetni kell az ő nevében való átelmélkedést, a vétkek elhagyására minden nemzetnek. Jeruzsálemmel kezdve.

48 ὑμεῖς μάρτυρες τούτων.

48 Ti tanúskodtok erről.

49 καὶ ἰδοὺ ἐγὼ ἐξαποστέλλω τὴν ἐπαγγελίαν τοῦ πατρός μου ἐφ᾽ ὑμᾶς· ὑμεῖς δὲ καθίσατε ἐν τῇ πόλει ἕως οὗ ἐνδύσησθε ἐξ ὕψους δύναμιν.

49 És íme, én elküldöm rátok az Atyám ígéretét. Ti pedig maradjatok a városban, amíg fel nem öltitek a Magasság Erejét.”

50 Ἐξήγαγεν δὲ αὐτοὺς ἕως πρὸς Βηθανίαν, καὶ ἐπάρας τὰς χεῖρας αὐτοῦ εὐλόγησεν αὐτούς.

50 Kivezette őket egész Betániáig és ott kezeit felemelve megáldotta őket.

51 καὶ ἐγένετο ἐν τῷ εὐλογεῖν αὐτὸν αὐτοὺς διέστη ἀπ᾽ αὐτῶν [[καὶ ἀνεφέρετο εἰς τὸν οὐρανόν]].

51 És az áldás közben elvált tőlük és felvitet az Égbe.

52 καὶ αὐτοὶ [[προσκυνήσαντες αὐτὸν]] ὑπέστρεψαν εἰς Ἰερουσαλὴμ μετὰ χαρᾶς μεγάλης,

52 Ők hódoltak neki és nagy örömmel visszatértek Jeruzsálembe.

53 καὶ ἦσαν διὰ παντὸς ἐν τῷ ἱερῷ εὐλογοῦντες τὸν θεόν.

53 És mindig a Templomban voltak, hogy áldják az Istent.

 

Share Button