Márk 15

1 És rögtön reggel a főpapok a vénekkel, az írástudókkal és az egész főtanáccsal tanácskoztak, aztán megkötözték Jézust, majd el-vezették és átadták Pilátusnak.
2 És Pilátus megkérdezte őt: „Te vagy-e a Júdeaiak fejedelme?” Ő azt felelte neki: „Te mondod.” 3 A főpapok sok mindennel vádolták őt. 4 Pilátus ezért ismét megkérdezte őt: „Semmit sem felelsz? Lásd, mi mindennel vádolnak téged!” 5 De Jézus egy szót sem szólt többé, Pilátus pedig csodálkozott ezen.
6 Ünnep alkalmával el szokta nekik oldozni a foglyok közül azt, akit kérnek. 7 Volt akkor egy Barabás nevű, akit a lázadókkal együtt fogtak el, s aki a lázadás során gyilkosságot követett el. 8 Felvonult tehát a sokaság, és kérni kezdte azt, amit mindig megtett nekik. 9 Pilátus azt felelte nekik: „Akarjátok-e, hogy eloldozzam nektek a Júdeaiak fejedelmét?” 10 Mert felismerte, hogy a főpapok irigységből adták őt a kezébe. 11 A főpapok azonban felizgatták a tömeget, hogy inkább Barabást bocsássa el nekik. 12 Pilátus újra megkérdezte tőlük: „Mit akartok tehát, mit tegyek a júdeaiak fejedelmével?” 13 Azok ismét csak azt kiáltozták: „Kereszteld meg őt!” 14 Pilátus ezt mondta nekik: „De hát mi rosszat tett?” Azok erre még hangosabban kiáltoztak: „Kereszteld meg őt!”
15 Pilátus ekkor, mivel eleget akart tenni a tömegnek, eloldozta a kedvükért Barabást, Jézust pedig megkorbácsoltatta, és átadta, hogy feszítsék keresztre1.
16 Ekkor a katonák odavezették őt az udvarba, vagyis a helytartóságra, és összehívták az egész csapatot. 17 Felöltöztették bíborruhába, tövisből koszorút fontak és a fejére tették, 18 azután elkezdték őt így köszöntgetni: „Üdvözlégy, Júdeaiak fejedelme!” 19 És náddal verték a fejét, leköpdösték, és térdet hajtva hódoltak előtte. 20 És miután csúfot űztek belőle, levették róla a bíbort, feladták rá saját ruháit.
És kivitték, hogy keresztre feszítsék2.
21 Cirenei Simont, Sándor és Rúfusz apját, aki a szántóföldről jövet éppen arra járt, arra kényszerítették, hogy vigye a keresztjét.
22 Kivitték a Golgota nevű helyre, ami azt jelenti, hogy `Koponyahely’, 23 és mirhával kevert bort adtak neki inni, de nem vette el.
24 És keresztre feszítették, a ruháit pedig elosztották, sorsot vetve rájuk, hogy ki mit kapjon. 25 A harmadik óra volt, amikor keresztre feszítették3. 26 És volt egy felirat, az ítélet oka:
„A júdeaiak fejedelme.”
27 Keresztre feszítettek4 vele két rablót is, az egyiket jobbról, a másikat balról.
29 Az arra járók pedig a fejüket mozgatva káromolták őt, s ezt mondták: „Hé! Te, aki lebontod a Szentélyt és három nap alatt felépíted, 30 mentsd meg magadat, lépj le a keresztről!” 31 Ugyanígy a főpapok is az írástudókkal együtt gúnyolódva ezt mondták egymásnak: „Másokat megmentett, magát meg nem képes megmenteni! 32 A Felkent, Izrael fejedelme lépjen le most a keresztről, hogy lássuk és higgyünk!” Gyalázták őt a vele együtt keresztre feszítettek5 is.
33 És a hatodik órában sötétség lett az egész földön a kilencedik óráig. 34 A kilencedik órakor Jézus felkiáltott nagy hanggal:
„Éloí, Éloí, lemá szabaktáni?”
ez magyarázva: „Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?” 35 Az ott állók közül egyesek, ezt hallván mondták: „Íme, Illést hívja.” 36 Az egyikük odafutott, egy szivacsot ecetbe mártott, és nádszálra tűzve inni adott neki, és így szólt: „Hagyjátok! Lássuk, eljön-e Illés, hogy levegye őt!” 37 Azonban Jézus nagy hangon kiszellent.

38 Ekkor a Szentély függönye ketté-szakadt fölülről egészen az aljáig. 39 Mikor a százados, aki vele szemben állt, látta, hogy így kiáltva kiszellent, ezt mondta: „Ez az ember valóban Isten Fia volt.”
40 Asszonyok is voltak, akik messziről figyelték. Köztük volt magdalai Mária és Mária, az ifjabb Jakab és József anyja, és Szalómé, 41 akik, amikor még Galileában járt, követték őt és szolgálták őt; és még sok más, akik vele együtt mentek fel Jeruzsálembe.
42 Mikor este lett, mivel a készület napja, azaz Szombatelő volt, 43 jött arimateai József, egy előkelő tanácsos, aki maga is várta az Isten országát, bátran bement Pilátushoz, és elkérte Jézus testét. 44 Pilátus csodálkozott, hogy már meghalt és hívatta a századost, és megkérdezte, hogy valóban meghalt-e. 45 Amikor a századostól megbizonyosodott erről, Józsefnek ajándékozta a testet. 46 József pedig gyolcsot vásárolt, levette őt, és begöngyölte a gyolcsba. Azután egy sziklába vágott síremlékbe helyezte, és a sírbolt bejáratához egy követ hengerített. 47 Magdalai Mária, pedig és Mária, József anyja nézték, hogy hová tették.

Share Button