Máté 17 görög-magyar

 

1 Καὶ μεθ᾽ ἡμέρας ἓξ παραλαμβάνει ὁ Ἰησοῦς τὸν Πέτρον καὶ Ἰάκωβον καὶ Ἰωάνην τὸν ἀδελφὸν αὐτοῦ, καὶ ἀναφέρει αὐτοὺς εἰς ὄρος ὑψηλὸν κατ᾽ ἰδίαν.

1 És hat nap múlva magához vette Jézus Pétert, Jakabot és ennek testvérét Jánost, és felvitte őket magukban egy magas hegyre.

2 καὶ μετεμορφώθη ἔμπροσθεν αὐτῶν, καὶ ἔλαμψεν τὸ πρόσωπον αὐτοῦ ὡς ὁ ἥλιος, τὰ δὲ ἱμάτια αὐτοῦ ἐγένετο λευκὰ ὡς τὸ φῶς.

2 És átalakult előttük, és az arca ragyogott, mint a Nap, ruhája pedig fehér volt, mint a Fény.

3 καὶ ἰδοὺ ὤφθη αὐτοῖς Μωυσῆς καὶ Ἠλείας συνλαλοῦντες μετ᾽ αὐτοῦ.

3 És lám, megjelent nekik Mózes és Illés, akik mintegy beszélnek ővele.

4 ἀποκριθεὶς δὲ ὁ Πέτρος εἶπεν τῷ Ἰησοῦ Κύριε, καλόν ἐστιν ἡμᾶς ὧδε εἶναι· εἰ θέλεις, ποιήσω ὧδε τρεῖς σκηνάς, σοὶ μίαν καὶ Μωυσεῖ μίαν καὶ Ἠλείᾳ μίαν.

4 Péter pedig válaszolva, mondta Jézusnak: „Uram, jó nekünk itt lennünk. Ha akarod, építünk itt három sátrat, neked egyet, Mózesnek is egyet, Illésnek is egyet.”

5 ἔτι αὐτοῦ λαλοῦντος ἰδοὺ νεφέλη φωτινὴ ἐπεσκίασεν αὐτούς, καὶ ἰδοὺ φωνὴ ἐκ τῆς νεφέλης λέγουσα Οὗτός ἐστιν ὁ υἱός μου ὁ ἀγαπητός, ἐν ᾧ εὐδόκησα· ἀκούετε αὐτοῦ.

5 Mikor ő még beszélt, lám, Fényes felhő borítja be őket; és íme hang jön a felhőből, mondva: „Ez az én szeretet Fiam, akiben én örömöm lelem: őt hallgassátok.”

6 καὶ ἀκούσαντες οἱ μαθηταὶ ἔπεσαν ἐπὶ πρόσωπον αὐτῶν καὶ ἐφοβήθησαν σφόδρα.

6 És a tanítványok amint ezt hallották, arcra estek és igen megrémültek.

7 καὶ προσῆλθεν ὁ Ἰησοῦς καὶ ἁψάμενος αὐτῶν εἶπεν Ἐγέρθητε καὶ μὴ φοβεῖσθε.

7 Jézus pedig hozzájuk menve megérintette őket, és mondta: „Keljetek fel és ne féljetek!”

8 ἐπάραντες δὲ τοὺς ὀφθαλμοὺς αὐτῶν οὐδένα εἶδον εἰ μὴ αὐτὸν Ἰησοῦν μόνον.

8 Mikor pedig szemeiket fölemelték, senkit sem láttak, csak Jézust egyedül.

9 Καὶ καταβαινόντων αὐτῶν ἐκ τοῦ ὄρους ἐνετείλατο αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς λέγων Μηδενὶ εἴπητε τὸ ὅραμα ἕως οὗ ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου ἐκ νεκρῶν ἐγερθῇ.

9 Amikor a hegyről lejöttek, meg-parancsolta nekik Jézus, mondva: „Senkinek se mondjátok el amit láttatok, míg fel nem támadt az Emberfia a halálból.”

10 Καὶ ἐπηρώτησαν αὐτὸν οἱ μαθηταὶ λέγοντες Τί οὖν οἱ γραμματεῖς λέγουσιν ὅτι Ἠλείαν δεῖ ἐλθεῖν πρῶτον;

10 És megkérdezték őt a tanítványai, mondva: „Miért mondják tehát az írástudók, hogy előbb Illésnek kell eljönnie?”

11 ὁ δὲ ἀποκριθεὶς εἶπεν Ἠλείας μὲν ἔρχεται καὶ ἀποκαταστήσει πάντα·

11 Ő pedig felelve, mondta nekik: „Illés bizony eljön előbb, és mindent helyreállít;

12 λέγω δὲ ὑμῖν ὅτι Ἠλείας ἤδη ἦλθεν, καὶ οὐκ ἐπέγνωσαν αὐτὸν ἀλλὰ ἐποίησαν ἐν αὐτῷ ὅσα ἠθέλησαν· οὕτως καὶ ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου μέλλει πάσχειν ὑπ᾽ αὐτῶν.

12 De mondom nektek, hogy Illés már eljött, és nem ismerték meg őt, hanem azt tették vele, amit akartak. Ezenképpen az Emberfiának is szenvednie kell majd általuk.”

13 τότε συνῆκαν οἱ μαθηταὶ ὅτι περὶ Ἰωάνου τοῦ βαπτιστοῦ εἶπεν αὐτοῖς.

13 Ekkor megértették a tanítványok, hogy a Bemerítő Jánosról szólt nekik.

14 Καὶ ἐλθόντων πρὸς τὸν ὄχλον προσῆλθεν αὐτῷ ἄνθρωπος γονυπετῶν αὐτὸν

14 És mikor a sokasághoz értek, egy ember jött hozzá, térdre esve előtte,

15 καὶ λέγων Κύριε, ἐλέησόν μου τὸν υἱόν, ὅτι σεληνιάζεται καὶ κακῶς ἔχει, πολλάκις γὰρ πίπτει εἰς τὸ πῦρ καὶ πολλάκις εἰς τὸ ὕδωρ·

15 és mondta: „Uram, mentsd meg az én fiamat, mert holdkóros és kegyetlenül szenved; gyakorta esik a tűzbe, és gyakorta a vízbe.

16 καὶ προσήνεγκα αὐτὸν τοῖς μαθηταῖς σου, καὶ οὐκ ἠδυνήθησαν αὐτὸν θεραπεῦσαι.

16 Elvittem őt a tanítványaidhoz, és nem volt erejük őt meggyógyítani.”

17 ἀποκριθεὶς δὲ ὁ Ἰησοῦς εἶπεν Ὦ γενεὰ ἄπιστος καὶ διεστραμμένη, ἕως πότε μεθ᾽ ὑμῶν ἔσομαι; ἕως πότε ἀνέξομαι ὑμῶν; φέρετέ μοι αὐτὸν ὧδε.

17 Jézus pedig ezt felelte, mondva: „Ó hitetlen és elfajzott nemzetség! Vajon meddig leszek még veletek? Vajon meddig tűrjelek még titeket? Hozzátok őt ide nekem.”

18 καὶ ἐπετίμησεν αὐτῷ ὁ Ἰησοῦς, καὶ ἐξῆλθεν ἀπ᾽ αὐτοῦ τὸ δαιμόνιον· καὶ ἐθεραπεύθη ὁ παῖς ἀπὸ τῆς ὥρας ἐκείνης.

18 Akkor megfeddte Jézus és kiment belőle az ördög; és meggyógyult a gyermek azon órától fogva.

19 Τότε προσελθόντες οἱ μαθηταὶ τῷ Ἰησοῦ κατ᾽ ἰδίαν εἶπαν Διὰ τί ἡμεῖς οὐκ ἠδυνήθημεν ἐκβαλεῖν αὐτό;

19 Ekkor a tanítványok Jézushoz mentek, külön megkérdezték tőle: „Nekünk miért nem volt erőnk azt kivetni?”

20 ὁ δὲ λέγει αὐτοῖς Διὰ τὴν ὀλιγοπιστίαν ὑμῶν· ἀμὴν γὰρ λέγω ὑμῖν, ἐὰν ἔχητε πίστιν ὡς κόκκον σινάπεως, ἐρεῖτε τῷ ὄρει τούτῳ Μετάβα ἔνθεν ἐκεῖ, καὶ μεταβήσεται, καὶ οὐδὲν ἀδυνατήσει ὑμῖν.

20 Jézus pedig mondta nekik: „A kicsinyhitűségetek miatt. Mert bizony mondom nektek, ha akkora hitetek volna, mint a mustármag, azt mondanátok ennek a hegynek: Menj innen amoda, és elmenne; és semmihez sem lennétek erőtlenek.

[[21 τοῦτο δὲ τὸ γένος οὐκ ἐκπορεύεται εἰ μὴ ἐν προσευχῇ καὶ νηστείᾳ.]]

[21 Ez a nemzetség, pedig nem megy ki csak imádság és böjt által.]1

22 Συστρεφομένων δὲ αὐτῶν ἐν τῇ Γαλιλαίᾳ εἶπεν αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς Μέλλει ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου παραδίδοσθαι εἰς χεῖρας ἀνθρώπων,

22 Mikor pedig Galileában összegyűltek, mondta nekik Jézus: „Az Emberfia emberek kezére adatik;

23 καὶ ἀποκτενοῦσιν αὐτόν, καὶ τῇ τρίτῃ ἡμέρᾳ ἐγερθήσεται. καὶ ἐλυπήθησαν σφόδρα.

23 megölik őt, de harmadnapon föl fog támadni.” Erre igen elszomorodtak.

24 Ἐλθόντων δὲ αὐτῶν εἰς Καφαρναοὺμ προσῆλθον οἱ τὰ δίδραχμα λαμβάνοντες τῷ Πέτρῳ καὶ εἶπαν Ὁ διδάσκαλος ὑμῶν οὐ τελεῖ τὰ δίδραχμα;

24 Mikor pedig eljutottak Kafarnaumba, a kétdrachmaszedők Péterhez mentek és mondták neki: „A tanítótok nem teljesíti a kétdrachmát?”

25 λέγει Ναί. καὶ ἐλθόντα εἰς τὴν οἰκίαν προέφθασεν αὐτὸν ὁ Ἰησοῦς λέγων Τί σοι δοκεῖ, Σίμων; οἱ βασιλεῖς τῆς γῆς ἀπὸ τίνων λαμβάνουσιν τέλη ἢ κῆνσον; ἀπὸ τῶν υἱῶν αὐτῶν ἢ ἀπὸ τῶν ἀλλοτρίων;

25 Mondja: „Igen.” És amikor bement a házba, megelőzte őt Jézus, mondva: „Mit gondolsz Simon? A föld uralkodói kiktől szednek vámot vagy adót? A fiaiktól vagy az idegenektől?”

26 εἰπόντος δέ Ἀπὸ τῶν ἀλλοτρίων, ἔφη αὐτῷ ὁ Ἰησοῦς Ἄραγε ἐλεύθεροί εἰσιν οἱ υἱοί·

26 Mondta neki Péter: „Az idegenektől.” Mondja neki Jézus: „Tehát a fiak szabadok.

27 ἵνα δὲ μὴ σκανδαλίσωμεν αὐτούς, πορευθεὶς εἰς θάλασσαν βάλε ἄγκιστρον καὶ τὸν ἀναβάντα πρῶτον ἰχθὺν ἆρον, καὶ ἀνοίξας τὸ στόμα αὐτοῦ εὑρήσεις στατῆρα· ἐκεῖνον λαβὼν δὸς αὐτοῖς ἀντὶ ἐμοῦ καὶ σοῦ.

27 De hogy őket meg ne botránkoztassuk, menj a tengerre, vesd be a horgot, és vond ki az első halat, amely rá akad: és felnyitva a száját, egy sztatért találsz benne: azt kivéve, add oda nekik értem és érted.”

1Ez a vers néhány görög kéziratban szerepel:

 

Share Button