Máté 25

   1 „Akkor hasonló lesz az Egek Országa a tíz szűzhöz, akik fogták lámpásaikat és kimentek a vőlegény elé. 2 Öt közülük oktalan volt, öt pedig okos. 3 Az oktalanok ugyanis, amikor vették a lámpásaikat, nem vettek magukhoz olajat. 4 Az okosak viszont lámpásaikkal együtt olajat is vittek edényeikben. 5 Mivel a vőlegény késett, mindnyájan elálmosodtak és elaludtak. 6 Az éj közepén aztán kiáltás lett: ’Itt a vőlegény, gyertek ki elébe!’ 7 Ekkor a szüzek mindnyájan fölkeltek és rendbe hozták lámpásaikat. 8 Az oktalanok ekkor így szóltak az okosakhoz: ’Adjatok nekünk az olajotokból, mert lámpásaink kialszanak.’ 9 Az okosak ezt válaszolták: ’Nehogy ne legyen elég se nekünk, se nektek, menjetek inkább az árusokhoz és vásároljatok magatoknak.’ 10 Amíg azok elmentek vásárolni, megjött a vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a menyegzőre és az ajtót bezárták. 11 Később megjött a többi szűz is. Azt mondták: ’Uram, uram! Nyiss ki nekünk!’ 12 De ő így válaszolt: Bizony, mondom nektek, nem ismerlek titeket. 13 Legyetek tehát éberek, mert nem ismeritek sem a napot, sem az órát.
14 Úgy lesz akkor, mint amikor egy ember arra készült, hogy külföldre menjen. Hívta a rabszolgáit és átadta nekik vagyonát. 15 Az egyiknek öt talentumot adott, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet, mindegyiknek ereje szerint; és elment külföldre. Ekkor rögtön 16 elment az, aki öt talentumot kapott, befektette azokat, és szerzett másik ötöt. 17 Éppígy az is, aki kettőt kapott, szerzett másik kettőt. 18 Az viszont, aki egyet kapott, elment, a földbe ásva elrejtette ura pénzét.
19 Sok idő múltán megjött ezeknek a rabszolgáknak az ura és számadást tartott velük. 20 Előállt ekkor az, aki öt talentumot kapott, hozott másik öt talentumot, és így szólt: ’Uram, öt talentumot adtál nekem, nézd, másik öt talentumot nyertem rajta.’ 21 Az ura azt mondta neki: ’Jól van, derék és hű rabszolga! A kicsiben hű voltál, sokat bízok rád: menj be urad örömébe.’ 22 Ezután jött az is, aki a két talentumot kapta és így szólt: ’Uram, két talentumot adtál nekem, nézd, másik két talentumot nyertem rajta.’ 23 Az ura azt mondta neki: ’Jól van, derék és hű szolga, a kicsiben hű voltál, sokat bízok rád: menj be urad örömébe.’ 24 Végül odajött az is, aki egy talentumot kapott, és azt mondta: ’Uram, ismerlek téged, hogy kemény ember vagy, aratsz, ahol nem vetettél, és gyűjtesz onnan is, ahová nem szórtál. 25 Mivel féltem tőled, elmentem és elrejtettem a talentumodat a földbe. Lásd, ami a tied!’ 26 Az ura azt válaszolta neki: ’Te gonosz és lusta rabszolga! Tudtad, hogy aratok, ahol nem vetettem és gyűjtök onnan, ahová nem szórtam. 27 Éppen ezért el kellett volna helyezned a ezüstömet a pénzváltóknál, hogy amikor megjövök, kamatostul kapjam vissza a magamét. 28 Vegyétek hát el tőle a talentumot és adjátok annak, akinek tíz talentuma van! 29 Mert mindannak, akinek van, még adnak és bővelkedni fog. Attól pedig, akinek nincs, még azt is elveszik, amije van. 30 A haszontalan rabszolgát pedig vessétek ki a külső sötétségre! Lesz majd ott sírás és fogcsikorgatás!’
31 Amikor az Emberfia eljön dicsőségében, és vele együtt a hírnökök mindnyájan, akkor leül majd dicsőséges trónjára. 32 Összegyűjtenek eléje minden nemzetet, ő pedig elválasztja őket egymástól, ahogyan a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől. 33 A juhokat a jobbjára állítja, a kecskéket pedig a baljára. 34 Akkor a fejedelem így szól a jobbja felől állóknak: ’Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba az Országot, amely nektek készült a világ kezdete óta. 35 Mert éheztem és ennem adtatok, szomjaztam és innom adtatok, idegen voltam és befogadtatok engem, 36 mezítelen voltam és felöltöztettetek, beteg voltam és meglátogattatok, fogságban voltam és eljöttetek hozzám.’ 37 Akkor az igazak megkérdezik majd tőle: ’Uram, mikor láttunk téged éhezni, és tápláltunk téged, vagy szomjazni és inni adtunk neked? 38 Mikor láttunk mint idegent, és befogadtunk, vagy mezítelenül, és felöltöztettünk téged? 39 Mikor láttunk betegen vagy fogságban, és meglátogattunk téged?’ 40 A fejedelem így válaszol majd nekik: ’Bizony, mondom nektek, amikor megtettétek ezt egynek e legkisebb testvéreim közül, nekem tettétek.’ 41 Ezután a balján levőknek ezt fogja mondani: ’Mennyetek tőlem, átkozottak, az örök tűzre, amely az ördögnek és az ő hírnökeinek készült. 42 Mert éheztem és nem adtatok enni, szomjaztam és nem adtatok inni, 43 idegen voltam és nem fogadtatok be, mezítelen voltam és nem öltöztettetek föl, beteg voltam és fogságban, és nem látogattatok meg engem.’ 44 Erre azok is megkérdezik: ’Uram, mikor láttunk téged éhezni vagy szomjazni, mint idegent vagy mezítelenül, betegen vagy a fogságban, és nem szolgáltunk neked?’ 45 Akkor ő így felel majd nekik: ’Bizony, mondom nektek, amikor nem tettétek meg ezt egynek e legkisebbek közül, nekem nem tettétek meg.’ 46 És elmennek majd, ezek az örök gyötrelemre, az igazak pedig az öröklétbe.” 

Share Button