Újszövetség

Az Újszövetség szövegéről

   Az itt található oldalakon az újszövetségi Szentírás fordításaimat találja az érdeklődő olvasó. Négy kisebb részre bontottam a szövegeket, mivel egyben nagyon terjengős és kevésbé átlátható lett volna az web-es felület miatt. Sorrendben az

címszavak alatt találhatóak az egyes iratok. Az elkészült fordítások magyar szövegét tartalmazó oldal mögött megtalálhatóak lesznek a görög-magyar, kétnyelvű változatok is. Ezt táblázatos alakban adom közre, hogy jól nyomon követhető legyen fordítási elveim megvalósulása. Fontosnak tartom, ugyanis az ellenőrizhetőséget. S épp ennek érdekében a közkeletű fordításoktól eltérő fogalmakat színek segítségével külön jelzem is itt, mind a görög, mind a magyar részen.

   Mivel a fordítás jelenleg is folyik ezért a honlap menürendszerében csak a már elkészült iratokat jelenítem meg. Remélem, hogy hamarosan valamennyi résszel elkészülök és akkor a magyar olvasó és érdeklődő is „kézhez” kapja a teljes Újszövetség szövegállományát nem csupán magyarul – ahogy azért eddig is hozzáférhető volt számos változatban –, hanem görög és magyar párhuzamos szerkesztésben is. De miért is gondoltam, hogy erre szükség lehet? Ennek oka, hogy a közkeletű fordítások egy kisszámú ámde rendkívül fontos fogalomcsoportot a valóságtól eltérően fordítanak, holott tisztában vannak azok valós jelentéseivel. Ha rákérdezünk ennek okára, meglepődve fogjuk tapasztalni, hogy mély és megalapozott kifogások helyett csupán erősen köznapias válaszokat fogunk kapni. Hogy mik ezek?

   Itt érdemes elmondani, hogy mely fogalmakról van szó. Egészen pontosan a pneuma azaz »szellem« kifejezés és az ehhez kapcsolódó, a Tanítás szempontjából alapvető fogalmak kerülnek terítékre. A kifogások pediglen így szólnak:

  • a szellem a nyelvünkben kísértetett (!) jelent és ezért nem szerencsés erre a szentírási fogalomra vonatkoztatni;

  • könnyen összetéveszthető a szellet kifejezésen keresztül a szellentéssel (eme kifogást már a 15. században is leírták, amikor az un. Huszita bibliát akarták máglyára küldeni);

  • a 18. századi felvilágosodás fogalom-magyarázatával értelmezésével terhelt (bármit is jelentsen ez);

  • illetve, hogy a magyar nyelv lélek fogalma olyan gazdag jelentéstartalommal bír, hogy nyugodtan használhatjuk,

  • s, a jutalomfalat: Csak, mert így szoktuk meg!

   Nos, e kérdéskört természetesen nem e helyütt fogom kibontani, ennek meg van a helye a Teológia fül alatt, de érzékelteti az okát a görög-magyar kétnyelvű megjelentetésnek. Mivel ennyire ellenkeznek az Igazsággal, feltétlen szüksége, hogy pontról-pontra, szóról-szóra kimutassam az eltéréseket, oly módon, hogy az is leellenőrizhesse, aki nem rendelkezik alapos görög-latin-héber műveltséggel-tanultsággal. Elég, ha a görög betűket olvasási szinten megismeri, amihez szintúgy segédletet fogok nyújtani ezen honlapon. A héberhez is.

   Magának a fordításnak az alapja a szakmai körökben elfogadott és általánosan alkalmazott Nestle-Ǻland, Novum Testamentum Graece (27. revideált kiadás, 2001.) szövege jelenteti. Ez alapján dolgoztam, s ez volt a mérce, amihez viszonyítottam a magyar fordítást. A kétnyelvű táblákhoz az ettől nem sokban eltérő Wescott-Hort, The New Testament in Original Greek; 1903-as kiadását használtam, jogdíj okokból. Ezek papír alapú kiadványok, de hozzá kell tegyem, hogy ma már, hála az időnként áldott technikának, az interneten egyre bővebb mértékben elérhetőek a régi kódexek és papíruszok töredékei is, méghozzá rendkívül jó minőségben és díjmentesen. Ezeket a honlapom Biblikus kéziratok és segédletek pont alatt teszem mások számára is elérhetővé. Valóban kincsesbánya azoknak, akik érdeklődnek e tudomány iránt. Tehát ez utóbbiakat is figyelembe vettem, ahol esetleg kételyek merültek fel bennem egy-egy kifejezés vagy rész fordítása kapcsán.

   Ide kívánkozik az a gondolatom is, hogy e munka kapcsán vettem észre, hogy míg más népek fiai nagy súlyt fektetnek a bibliai iratok számos változatban és lehetőleg komoly tudományos segédlettel való közzétételében, addig nálunk még nagyon gyermekcipőben járunk. Pedig fontos tételről van szó. Hol vannak az un. interlineáris azaz az eredeti és a fordított szöveg alá szóról szóra vezetett fordítás, hol vannak a két-, három, vagy akár még több nyelvű változatok? Hol az ehhez kapcsolódó önálló munkák? Hol a pontos szószedetek? Csak a Balázs Károly Újszövetségi szómutató szótárát lehet megemlíteni és a Várkonyi Zsigmond Újszövetségi görög-magyar szótárát. Ebből csak az előbbi, Balázs Károly szótára ragaszkodik a görög kifejezések valódi tartalmához.

  Az egyes főbb alpontokban részletesebben kitérek az részletekre, úgy mint: a keletkezéstörténet vagy szerzőség és hatástörténet.

   A Szentírás szerkezete és iratainak sorrendje sem a Nikaiai zsinaton véglegesedett és nem is akkor találták ki. Már a Muratori-töredéken megtalálható az Újszövetség könyveinek első teljes felsorolása, ami a Kr.u.: 140-155 körüli időre keltezhető. Sokan esküsznek az apokrif iratokra azt gondolván, hogy azok valamiféle rejtett igazságokat közvetítenek, amit az újszövetségi könyvekben nem találunk meg. Azok azonban csak ígérik, de be nem teljesítik a vágyakat. Amit azokban találhatunk vélekedések, s legfeljebb csak háttér ismereteket nyújthatnak. Ellenben az a sok kisebb-nagyobb töredék, amit az elmúlt 100-150 évben megtaláltak azt bizonyítja, hogy lényegi eltérést nem fedeztünk fel a Szentírás újszövetségi irataiban.

A könyveket, leveleket nagyjából Kr.u.: 45-125 között írták (bár ez a legtágabb időhatárokat jelenti), bár igazán pontos éveket valószínűleg soha sem leszünk képesek meghatározni. Összesen 27 műről van szó, amelyek számában gyakorlatilag valamennyi keresztény felekezet megegyezik. Három jól meghatározható műfajra oszlanak, öt történeti műre, egy apokaliptikus mű és a többi huszonegy levélre.

Share Button